Mintegy kétszáz archív képet, korabeli újságcikkeket, tervrajzokat és egyéb dokumentumokat felvonultató helytörténeti kiállításon mutatja be a székházának otthont adó, II. kerületi Frankel Leó utat és környékét a budapesti Koreai Kulturális Központ, melynek honlapján részletes információkat találsz.
A Koreai Kulturális Központ 2019 novemberében, Magyarország és Dél-Korea diplomáciai kapcsolatfelvételének 30. évfordulóján költözött a Frankel Leó útra. A Koreai Köztársaság tulajdonában álló épület 1992-ben irodaháznak épült, később a Közép-európai Egyetem vette birtokba és használta hosszú évekig.
Mint a Koreai Kulturális Központ kiemelte, A mi házunk, a mi utcánk címmel hétfőtől látogatható tárlat Budapest egyik meghatározó városrészének történetét mutatja be.
Az érdeklődők a várostörténeti kiállításon bejárhatják az Óbuda felé vezető, stratégiai fontosságú útvonalat, amelyet a fürdők miatt évszázadok óta sokan látogatnak. A múltidéző útvonal többek között érinti a ma is működő Bambi Eszpresszót, az Irgalmasrend egykori betegápoldáját, Gül Baba türbéjét és a köré épített Wagner-villát, a Császár fürdő egyes részeiből épült Komjádi uszodát, valamint a Zsigmond tér környékén száz évvel ezelőtt állt, földszintes lakóházakat is.
A kiállítás külön fejezetet szentel a központ épületében egykor működött, legendás Kis Buda étteremnek, amely a környék kulturális színfoltja volt, és ahol olyan hírességek is megfordultak, mint Marcello Mastroianni vagy George W. Bush.
A csaknem 200 archív fotó mellett korabeli sajtóhírekből rajzolódik ki a környék története. A kiállítás a bűnügyi hírektől a városfejlesztési tervekig szemléz egykori cikkeket. Ilyen egy 1982-es véleménycikk a területre tervezett vigalmi negyedről, a Zsigmond utcai revolvercsatáról szóló 1947-es újságcikk vagy éppen Molnár Ferenc öngyilkossági kísérletéről szóló 1911-es, „percről percre” beszámoló.
A környék legfőbb jellemzője, hogy több korréteg rakódik egymásra. Vannak olyan épületrészek, amelyek a török hódoltság idejéből maradtak meg, rájuk később klasszicista elemek kerültek, amelyeken aztán a háború utáni lakásínség hatása hagyott nyomot – idézi a közlemény Fonyódi Anitát, a Kép-Tér Blog íróját, aki a Koreai Kulturális Központ megbízásából végezte a kutatómunkát.
In Szukcsin, a központ igazgatója hangsúlyozta: az épületek mindig összekapcsolódnak a bennük lakók és dolgozók életével, az ő emlékük előtt szerettek volna adózni a tárlat megalkotásával. A befogadó ország helytörténetének megismertetésével hidakat kívánnak építeni a két nép között, és remélik, hogy az ide látogatók a koreai kultúrához is közelebb kerülnek – közölte.
A szervezők nem tartják lezártnak a kiállítási anyagot, a látogatókkal együtt szeretnék tovább folytatni a környék történetének rekonstruálását, ezért a Frankel Leó úton és környékén készült múltbéli fényképeket várnak az itt élők családi albumaiból a koreaikultura@koreaikultura.hu emailcímre vagy papírképeket az intézet postacímére.
A kiállítótérben január végéig látható egy speciális mozgókép installáció is, amely a Frankel Leó út lakóit, tipikus karaktereit jeleníti meg a török időktől napjainkig.
A mi házunk, a mi utcánk állandó kiállítás minden hétköznap 12 és 20 óra között ingyenesen látogatható a Frankel Leó út 30-34. szám alatt, a Koreai Kulturális Központban.
