A háborúval, az energiaválsággal és a klímavészhelyzettel foglalkoznak egyebek mellett az előadók a Magyar Tudomány Ünnepe elnevezésű rendezvénysorozaton, amely csütörtökön kezdődik és november végéig számos ismeretterjesztő előadással várja az érdeklődőket a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).
A programsorozat november 3-án 10 órakor ünnepélyes megnyitóval kezdődik az MTA Székházának Dísztermében, ahol a résztvevőket Freund Tamás, az MTA elnökének köszönti. Az ünnepségen adják át a 2022. évi Eötvös József-koszorúkat, valamint az MTA 2022. évi tudományos díjait. Ezt követően Pléh Csaba akadémikus tart nyitóelőadást A tudások feszültségei a megismerő emberben: a modern pszichológia hozzászólása a tudományos világnézet vitáihoz címmel.
Az egy hónapon át tartó programsorozat kiemelt eseményei az MTA Székház Dísztermében este 18 órától kezdődő ismeretterjesztő előadások, amelyeken szó lesz egyebek mellett az ukrajnai háború katonai eseményeiről, a magyar sugárzásmérő rendszerről, a kvantumszámítógépekről, az energiaválságról, a látás helyreállításának lehetőségeiről, és a klímaváltozás hatásairól a Kárpát-medencében.
Rácz András védelempolitikai szakértő az ukrajnai háború katonai eseményeiről és a rendelkezésre álló információs csatornákról tart majd előadást. A háborúval és várható következményeivel foglalkozó konferencia résztvevői pedig áttekintik a háború biztonságpolitikai és katonai összefüggéseit, az elhúzódó konfliktus és a szankciók világgazdaságra gyakorolt hatásait, de foglalkoznak a nemzetközi jogrendet érintő következményeivel is.
Az energiaválság és megújulás témáját körbejárva Aszódi Attila energetikai mérnök egyebek mellett arra keresi a választ, hogy milyen folyamatokat indíthat be az energiaellátási válság, háttérbe szorulhat-e a dekarbonizáció, illetve mit tehet a politika, és mit az egyének. Janáky Csaba vegyész a megújuló energiák termelésével kapcsolatos legfőbb kihívásokat mutatja be előadásában, majd ismerteti az energia átalakításának és tárolásának kémiai módszerét az energia későbbi felhasználhatóságával és a klímavédelemmel összefüggésben.
Az energiaválság témáját járja körül a programsorozat Tudomány és Parlament című kiemelt rendezvénye, amelyen a nemzeti energiapolitika stratégiai kihívásait elemzik szakpolitikusok és a tudomány képviselői az energiaellátás diverzifikációjával, a nemzeti ellátás biztonságával, a háború és a geopolitikai helyzet alakulásának rövid és hosszú távú hatásaival és a környezeti fenntarthatósággal összefüggésben.
Az Atomenergetikai innovációk az energiabiztonság és a klímavédelem szolgálatában című előadóülésen a nukleáris energiát termelő berendezések új generációjával kapcsolatos kutatásokról számolnak be.
A klímaválsággal és a fenntarthatósággal foglalkozik Báldi András ökológus és Popp József agrárközgazdász is, aki többek közt arra keresi a választ előadásában, hogy hogyan kell változtatnunk fogyasztási szokásainkon, és hogy milyen a jövő húsmentes hamburgere. Lakatos Mónika éghajlatkutató pedig azt a témát járja körül, hogy a klímaválságnak milyen sajátos jellemzői, forgatókönyvei vannak a Kárpát-medencében, illetve hogyan alkalmazkodhatunk ezekhez a jövőben.
A Tudományünnep+ keretében a különböző válságjelenségek vizsgálatán kívül a legprogresszívebben fejlődő tudományterületeken elért eredményekről is szó lesz. A látásromlás megállításának és a látás helyreállításának úttörő módszerét dolgozta ki a világhírű neurobiológus, Roska Botond, aki a programsorozat során számol be az eljárás jelentőségéről és kutatásai jelenlegi fázisáról.
A kvantumforradalomról és a kvantumszámítógépekről Zimborás Zoltán fizikus tart majd előadást. Sudár Balázs történész pedig a magyarság 10. század előtti történetével kapcsolatos régészeti és archeogenetikai kutatások legújabb fejleményeiről számol be. Az informatika térhódítása az elmúlt évtized során alaposan átalakította az irodalomtudomány módszertanát és szemléletét. Kecskeméti Gábor irodalomtörténész előadásában a 19-20. század néhány nemzeti klasszikusának szövegein szemlélteti e digitális fejlesztések után elérhető új kutatási módszereket és célkitűzéseket.
Zábori Balázs fizikus, űrkutatási rendszermérnök bemutatja, milyen szerepük van a magyar kutatóknak a 2024-25-től Hold körüli pályán megépülő űrállomás, a Lunar Gateway sugárzásvédelmében. A Tudományünnep+ előadásai után a Magyar Csillagászati Egyesület munkatársaival kémlelhetik az érdeklődők az eget és a bolygók állását az MTA-székház előtt.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia kétnapos versfordító konferenciával várja a közönséget, emellett a Magyar Művészeti Akadémia is külön programmal készül ebből az alkalomból, amelynek középpontjában a tudomány és a művészet kapcsolata áll.
Az előadásokat élőben közvetítik az MTA YouTube-csatornáján, a rendezvénysorozat teljes programja a tudomanyunnep.hu oldalon érhető el.
A Magyar Tudomány Ünnepe programjait 2003 óta szervezik meg, arra emlékezve, hogy Széchenyi István 1825. november 3-án birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elődjének számító Tudós Társaság megalapításához.
