Írországban készül turnéjára a tavaly ismét összeállt világhírű ausztrál-brit duó, a Dead Can Dance (DCD), amely az elmúlt hónapokban új lemezt készített. Az október 17-én a budapesti Sportarénában is fellépő duó énekesnője, Lisa Gerrard telefonon adott interjút Gulyás Istvánnak.
Írországban készül turnéjára a tavaly ismét összeállt világhírű ausztrál-brit duó, a Dead Can Dance (DCD), amely az elmúlt hónapokban új lemezt készített. Az október 17-én a budapesti Sportarénában is fellépő duó énekesnője, Lisa Gerrard telefonon adott interjút Gulyás Istvánnak.
„A pontos okát nem tudnám megfogalmazni annak, miért döntöttünk úgy Brendan Perryvel, hogy ismét működtetjük a Dead Can Dance-t. Elkezdtünk beszélgetni, szóba került mindaz, amit együtt elértünk. Könnyű felismerni, hogy ha valami nagyon hiányzik, és mi a Dead Can Dance-szel most így voltunk. Egy-egy koncert számunkra egyfajta ünnep, a közönség pedig mindig kedvezően fogad minket” – magyarázta az énekesnő Írországból.
A Dead Can Dance 1981-ben alakult Ausztráliában, de 1982-ben áttette működését Londonba (Lisa Gerrard jó ideje újra Ausztráliában él, Brendan Perry Írországban). A jellegzetes Dead Can Dance-es világzene-hangzást a neoklasszikus, emelkedett muzsika jelenti, amely a nyolcvanas évek közepétől teljesedett ki és felfedezhetőek voltak benne arab-bizánci elemek, középkori spanyol, kelta, ázsiai és dél-amerikai hatások egyaránt. Kilenc lemezt készítettek 1996-ig, majd 2005-ben újra összeálltak egy turnéra, Perry 2010 márciusában szólókoncertet adott Budapesten.
Olvasás közben hallgasd meg A nap gyermekei című számot az új lemezről:
Az említett új stúdiólemez, az Anastasis augusztus 13-án jelent meg (a magyarországi forgalmazó a Neon Music). Az album a Dead Can Dance ma már klasszikusnak számító zenei világát hozza, azaz keverednek rajta a középkori és reneszánsz zenék a „melodikus álompop” elemeivel. Az Anastasis görög szó, a lemez egyfajta tisztelgés a görög kultúra és zene előtt.
„A korongon található dalok egy folyamatot tükröznek, annak szerves részei, ahogy az egyik zene tovább él a másikban, a különböző műfajokban. Az alapvető inspirációja a mediterrán kultúra volt, benne a görög és észak-afrikai hatások, a szefárd zene, de az ír muzsika is. Ezt a sokszínűséget a legkülönbözőbb hangszerekkel is megpróbáltuk érzékeltetni. Úgy érzem, nagyon jól illeszkednek egymáshoz a darabok, és kiegyensúlyozott a lemez felépítése. Ez egy olyan utazás, amely során újabb és újabb kincsekre lehet lelni” – hangsúlyozta az énekesnő.
Az új anyagon Lisa Gerrard és az egyébként számos hangszeren játszó Brendan Perry négy-négy dalt énekel – a magas színvonalú kettős vokálpotenciál a Dead Can Dance egyik védjegye. Amíg azonban Perry angolul énekel, Gerrard ezt csak ritkán teszi, kontraaltként és mezzoszopránként egyaránt használható éteri hangja ismeretlen nyelveken szólal meg. Az énekesnő már gyerekkorában kifejlesztette az idioglossiának elnevezett saját nyelvet.
„Mindig is így szerettem énekelni, ez valahogy már a kezdetekkor bennem volt, egyszerűen el sem tudom képzelni máshogyan. Talán nyolcéves lehettem, amikor már megpróbálkoztam ezzel, az oka talán az volt, hogy a házunkban mindenféle zene és költészet jelen volt. Nagy hatással volt rám a görög, a török kultúra, a zene, és ezeket a dalokat valahogy akkor is érti az ember, ha nem beszéli a nyelvet és nincs tisztában a szöveggel” – magyarázta.
Arra a kérdésre, hogy változott-e az évek során valami a Dead Can Dance dalszerzési metódusában, Lisa Gerrard azt mondta, alapvetően a technológia fejlődése volt az, amivel nekik is lépést kellett tartaniuk. „Ma már számos számítógépes programot használunk, napi gyakorlat a mixelés és még sorolhatnám. Óriási előny, hogy ezeket a modern dolgokat használni tudjuk, sőt új hangszerek is vannak, például a hang nevű fantasztikus ütőhangszer, amelyet az Anastasis albumon is kipróbáltunk. Ma már szinte mindent meg tudunk valósítani, amit akarunk, felhasználva a létezésünktől gyarapodó hangkönyvtárunkat” – sorolta Lisa Gerrard az MTI-nek.
Az augusztus 9-én Vancouverben, Kanadában induló új Dead Can Dance-turné szeptember közepén ér Európába, a zenekar október 17-én játszik a budapesti Sportarénában a ShowTime szervezésében. Novemberben egyelőre három mexikói fellépés biztos, a turné 2013-ban folytatódik. „Számos közreműködő zenésszel fog zajlani a turné, amelyen a régi dalok mellett természetesen az Anastasisról is játszunk számokat. Úgy tervezzük, hogy minden lemezünkről előadunk valamit”.
A világzenét játszó duó az Anastasis egyfajta felvezetőjeként öt részben összesen 21 dal koncertfelvételét tette közzé ingyenes letöltésre honlapján tavaly és idén. Ezek között olyan, ma már klasszikus számok szerepelnek, mint a Saltarello, a The Wind That Shakes The Barley, a How Fortunate The Man With None, a Sanvean, a Yulunga vagy a Severance.
A Dead Can Dance eddig egyetlen alkalommal játszott Magyarországon: 1996 nyarán a ma már nem létező Budai Parkszínpadon a World Music Festival keretében lépett fel, és akkora volt az érdeklődés, hogy még a környező fákon is lógtak az emberek.
Az volt akkor a DCD búcsúturnéja egészen 2005-ig, Lisa Gerrard – akárcsak Brendan Perry – azóta szólóelőadóként dolgozik és jelentet meg lemezeket, emellett számos filmzenében működött közre előadóként és dalszerzőként: a Gladiátor című alkotás filmzenéjéért Lisa Gerrard Golden Globe-díjat kapott 2001-ben. Énekel Koltai Lajos 2005-ben bemutatott mozijában, a Sorstalanságban is, amely Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas regénye nyomán készült Ennio Morricone zenéjével.
„A filmzenék egyfajta szenvedélyt jelentenek számomra. Csodálatos volt együtt dolgozni Ennio Morriconéval, kiváltságos helyzetben voltam, hogy nekem ez megadatott” – idézte fel Lisa Gerrard.
A teljes lemezt itt hallgathatod meg:
http://recorder.blog.hu/2012/06/26/dead_can_dance_anastasis_a_teljes_album
Forrás: MTI
{jcomments on}
