A kortárs magyar irodalom középnemzedékének elismert alkotói nyerték el Erzsébetváros harmadszor meghirdetett irodalmi ösztöndíját. A kiválasztott alkotókat, Szabó Imola Juliannát, Szijj Ferencet, Tamás Zsuzsát, Tóth Kingát és Závada Pétert a 93. ünnepi könyvhét június 10-i megnyitóján a Vörösmarty téren a zsűri elnöke, Gács Anna irodalomkritikus mutatta be.
Az alkotás szabadságának fontosságát hangsúlyozta az eredményhirdetés megnyitójában Szücs Balázs, Erzsébetváros kulturális ügyekért felelős alpolgármestere, az irodalmi ösztöndíj kezdeményezője. Elmondta, a városrészben, ahol Petőfi Sándor, Jókai Mór, a huszadik században pedig mások mellett Rejtő Jenő és Örkény István alkotott, az önkormányzat felelőssége megadni azt, ami ma leginkább hiányzik az alkotóknak: a nyugodt munka feltételeit. Ezt biztosítja a féléves, havi 160 ezer forintos ösztöndíj, amit kizárólag szakmai szempontok alapján ítéltek oda. Ezt nem befolyásolja világnézet, politikai hovatartozás, ismeretség.
A zsűri elnöke, Gács Anna szerint egyszerre volt öröm és nehézség, hogy a benyújtott 44 pályamű 80 százaléka színvonalas munka, olyan íróktól, akiket érdemes lenne támogatni. Döntésüket a benyújtott szövegek alapján hozták meg. Akárcsak az hagyományteremtő kezdeményezés korábbi pályázatainak esetében, most is várható, hogy a támogatás eredményeként izgalmas kötetek kerülhetnek az olvasók elé.
Nyert Szabó Imola Julianna író, táncelméleti szakíró, akinek jelent már meg versprózakötete, gyermekeknek és felnőtteknek írt mesekönyve. Ő egy, a kilencvenes években játszódó készülő kisregény részletét nyújtotta be, amely a kisember, a környezet és a természet viszonyát állítja új megvilágításba.
Szijj Ferenc József Attila-díjas író, költő a kortárs magyar líra élvonalába tartozik. Alapító szerkesztője volt a Nappali Ház című folyóiratnak. Eddig kilenc verseskötete és négy prózai könyve jelent meg, három verseskönyvét németre is lefordították. Ő egy párhuzamos világokat bemutató novelláskötettel pályázott.
Tamás Zsuzsa költő, meseíró, szerkesztő Macskakirálylány című mesekönyve elnyerte az Év Gyerekkönyve díjat, 2020-ban jelent meg felnőtteknek szóló regénye, a Tövismozaik. A pályázatra olyan verseskötet tervét adta be, amely váratlan fordulatokkal a karantén tapasztalatait és a történelmi emlékezést kapcsolja össze.
Az angol, német és magyar nyelven alkotó Tóth Kinga költő, hangperformer és vizuális művész első kötete Zsúr címmel jelent meg, 2019-ben Graz város írója lett, Holdvilágképűek volt a címe első kisprózakönyvének. A pályázatában bemutatott munka családja, elsősorban nagyszülei emlékeinek örökségét dolgozza fel.
Závada Péter költő, drámaíró és zenész 2009 óta publikál, első kötetét a Libri adta ki. Verseit angol, német és román nyelvre is lefordították. Reflex című drámáját bemutatta a Szputnyik Hajózási Társaság, zenészként az Akkezdet Phiai együttes alapító tagja volt. Pályázatában fiktív múltat épít fel, az emlékezet lehetőségeit és korlátait kutatja.
