Karikó Katalin, valamint Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatói inspirálták a szájon át bevhető mRNS-vakcina megalkotásában az amerikai Massachussets Institute of Technology (MIT) kutatóit.
Mint a BME szerdai közleményében olvasható, Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a Gömböc, azaz két egyensúlyi pontú, mono-monostatikus, mindig talpra álló új geometriai forma feltalálói, kezdetben nem is gondolták, hogy játékos találmányuk számos mérnöki, orvostudományi és gyógyszerészeti kutatást is inspirál a jövőben.
A két magyar tudós találmányát az amerikai MIT két kutatója, Giovanni Traverso gasztroenterológus és Robert Langer vegyészmérnök professzor a koronavírus elleni mRNS vakcinával kapcsolták össze. A Gömböc elméletét egy szájon át bevehető, mRNS vakcinálást lehetővé tevő kapszula kialakításához használták fel.
A beszámoló szerint a már sertéseken is kipróbált eljárás bíztató eredményeket hozott, amerikai tudósok szerint a módszer emésztőrendszeri betegségek, akár fekélyek kezelésére is alkalmas lehet a jövőben.
Az MIT professzorai tanulmányukban a műegyetemi kutatók mellett hivatkoznak Karikó Katalin biokémikus és kollégáinak 2014-es tanulmányára, amelyben az akkoriban még kísérleti fázisban lévő mRNS-technológia terápiás lehetőségeit taglalják.
Az MIT kutatói ugyanígy hivatkoznak Domokos Gábor és Várkonyi Péter 2007-es publikációjára is, amelyben a két műegyetemi szakember a leopárdteknős páncélja alakját példaként említve, annak morfológiáját veszi górcső alá. E dolgozatukban fejtették ki, hogy a hüllők az evolúciós fejlődés során olyan előnyös geometriai tulajdonságra tettek szert páncéljukkal, amely segíti őket abban, hogy a gravitáció révén a hátukról a talpukra billenjenek.
A mérnökpáros következtetései több meglepő mérnöki alkalmazáshoz is alapul szolgáltak: többek között ilyen volt a szájon át adagolható inzulinkapszula, amelyet az MIT és a Harvard Egyetem kutatói fejlesztették ki elsősorban a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára.
A kutatókat a műegyetemi Gömböc, azaz az első ismert homogén mono-monostatikus test is inspirálta az eszköz megtervezésében, amelynél arra törekedtek, hogy a kapszula a gravitációra hagyatkozva, önmagától képes legyen a megfelelő irányba fordulni, és az abba ágyazott, milliméternél is kisebb tű így a megfelelő pozíciót felvéve szúrja meg a gyomorfalat.
