Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában közönség nélkül megtartott pénteki gálaesten.
Magyar építészet és építőművészet kategóriában Kovács Csaba, építész, belsőépítész; magyar képzőművészet kategóriában Szőcs Miklós TUI szobrászművész; magyar oktatás és köznevelés kategóriában a Bolyai János Matematikai Társulat; magyar tudomány kategóriában Kondorosi Éva, molekuláris biológus; magyar sajtó kategóriában Rónai Egon újságíró, televíziós-rádiós műsorvezető, riporter vehette át az elismerést.
A magyar sport kategóriában Jónyer István, Klampár Tibor és Gergely Gábor világbajnok asztaliteniszezők kapták a díjat. Magyar irodalom kategóriában Kovács István költő, műfordító, történész, polonista; magyar népművészet és közművelődés kategóriában Héra Éva közművelődési szakember; magyar zeneművészet kategóriában Takács-Nagy Gábor hegedűművész, karmester; magyar színház- és filmművészet kategóriában Básti Juli színművész kapta az egyenként 15 millió forinttal járó díjat. Takács-Nagy Gábor helyett külföldi koncertje miatt testvére, Takács-Nagy Katalin vette át a díjat.
Az ugyancsak 15 millió forinttal járó Közönségdíjat Borbás Mária televíziós szerkesztő kapta.
Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében felidézte, hogy a pandémia miatt tavaly nem tarthatták meg a hagyományos díjátadót, helyette tíz olyan, az egészségügyben tevékenykedő civil szervezetet díjaztak 20-20 millió forinttal, amelyek tevékenységében a járvány jelentős károkat okozott.
Elmondta: akkor még azt gondolták, hogy idén közönség előtt tudnak ünnepelni, de sajnos nem így történt, ezért nézők nélkül adták át az elismeréseket.
„A rendkívüli helyzetek általában rendkívüli embereket hoznak felszínre, ezért napjainkban különösen felértékelődött a tudósok szerepe”
– mondta Csányi Sándor, hozzátéve: azt kívánja, hogy minél előbb találjanak megoldást a mostani világjárványra, ami rombolja a gazdaságot, a társadalmat és fájdalmas tragédiákat okoz a családoknak.
Csányi Sándor beszélt arról is, hogy a díj nagy társadalmi elismertsége annak köszönhető, hogy választásaikat mindig kizárólag a jelöltek által nyújtott teljesítményre alapozták.
Kiemelte, hogy nemcsak a Prima Primissima, hanem a Prima-díj is jelentős elismerés, hiszen minden kategóriában rendkívül sok, összesen 704 érvényes jelölés érkezett a korábbi díjazottak és a több mint 100 szakmai szervezet részéről.
„A legjobb háromba bejutni egy-egy kategóriában csak úgy lehetséges, ha valaki idejét, energiáját nem kímélve végzi hivatását. Elsők között lenni tudományban, kultúrában, sportban, művészetekben csak annak adatik meg, akinek az elszántsága tehetséggel párosul”
– hangsúlyozta Csányi Sándor, majd gratulált a díjazottaknak.
Kovács Csaba, építész, belsőépítész, habilitált egyetemi docens tanulmányait a Műegyetem
Építészmérnöki Karának elvégzése után a Magyar Iparművészeti Főiskola belsőépítész és bútortervező szakán folytatta. Ezt hollandiai tapasztalatszerzés követte, majd építész-belsőépítész tervezői praxist alapított. Munkáját az építészeti minőség iránti elkötelezettség, empátia, komplexitás és kreativitás jellemezi, fontosnak tartja a tradíció és innováció egyensúlyának keresését. Az Ybl-díjas építész hitvallása a részt és az egészt átfogó építészeti koncepciók alkotása. Tíz éve építészetet oktat a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, vezeti a MOME Építészeti Intézetét, ily módon a jövő építészeinek szemléletét formálja.
Szőcs Miklós TUI, szobrászművész alapanyaga a fa és a bútorgyártásban is alkalmazott rétegelt lemez.
Fából faragott plasztikus tárgyainak mesterségbeli fogásait maga dolgozta ki. Figuratív kompozíciói és titokzatos tárgyszobrai hallatlan leleményesen alakított, szívós munkával kivitelezett, öntörvényű formarendbe foglalt alkotások. Az ezredforduló utáni években született munkák a teret különleges módon hatják át és szervezik maguk köré: zárt és megnyitott felületekkel, palástokkal övezett tömegekként. A Munkácsy Mihály-díjas alkotó szerint munkássága az imádság vagy spirituális praxis egyfajta sajátosan mai, modern formája. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.
A Bolyai János Matematikai Társulat matematikatanárokat, egyetemeken, kutatóintézetekben és vállalatoknál dolgozó matematikusokat tömörítő országos szervezet. Jogelődjét 1891-ben alapították nagynevű matematikusok és fizikusok. Jelenleg több mint 800 tagja van. Céljaik között szerepel a matematikai tudományos kutatások elősegítése, a matematika alkalmazásainak széles körű elterjesztése, a matematika oktatásával kapcsolatos kérdések megoldása és a matematika népszerűsítése. A társulat felkutatja a matematikai tehetségeket, tanulmányi és emlékversenyeket, konferenciákat és tanártovábbképzéseket szervez, folyóiratokat és könyveket ad ki, szakmai díjakat ítél oda.
Dr. Kondorosi Éva, molekuláris biológus az ELTE biológus szakán végzett, PhD fokozatot a genetika
területén szerzett. Kutatómunkája a pillangósvirágú növények és Rhizobium baktériumok szimbiózisára, a biológiai nitrogénkötésre irányul. A Balzan-díjas biológus kutatásának középpontjában a szimbiotikus sejtekben termelődő növényi peptidek állnak, amelyből több ígéretes új antibiotikum jelölt. Kutatócsoportja a nemzetközi növényi molekuláris biológiai kutatás vezető műhelye. A Széchenyi-díjas akadémikus az Európai Bizottság tudományos főtanácsadói csoportjának tagjaként a Covid-19-járvánnyal, a krízishelyzetek kezelésével, a rák korai felismerésével és szűrésével foglalkozik.
Rónai Egon újságíró, televíziós-rádiós műsorvezető, riporter
Pályáját sport-, majd kulturális újságíróként kezdte, rádiós karrierje a Magyar Rádióban indult. 1988-tól a Danubius Rádió szerkesztő-műsorvezetője volt, majd később program- és hírigazgatója. Először a Magyar Televízió popzenei műsoraiban tűnt fel, majd műsorvezetőként 1991-től magazinműsorokban is láthatta a közönség. 2000-től 10 évig a Sport TV műsorvezetője. 2011-től az ATV politikai és közéleti műsorait és saját portréműsorát, a Húzós címűt vezeti. Ennek portrébeszélgetései könyvekben is megjelentek. 2017 januárjától az ATV Egyenes beszéd egyik műsorvezetője.
A Jónyer-Klampár-Gergely trió tagjai, a világbajnok asztaliteniszezők
Berczik Zoltán irányításával 1979-ben a magyar asztaliteniszsport legnagyobb diadalát aratták. Jónyer István, Klampár Tibor és Gergely Gábor a phenjani világbajnokság férfi csapatversenyében aranyérmet szerezett. A legjobb nyolc közé Európából rajtuk kívül csak egy páros jutott, japán és kínai ellenfeleken vezetett az útjuk a dobogó tetejére. A vb-n kétszer is legyőzték a már akkor is a sportág nagyhatalmának számító kínaiakat, a selejtezőben 5:2-re, másodszor pedig a döntőben 5-1-re. A phenjani diadallal együtt Jónyer Istvánnak összesen négy vb-elsősége van, Gergely Gábor és Klampár Tibor pedig egyaránt kétszer volt a világ legjobbja.
Dr. Kovács István költő, műfordító, történész, polonista pályája a Kilencek csoportjával indult. A magyar-lengyel történelmi és kulturális kapcsolatok kutatója. Kiemelt figyelmet szentel 1848/49 és 1956 magyar és lengyel eseményeinek. A Széchenyi-díjas történész, Babérkoszorú-díjas költő tevékenysége meghatározó mind a magyar, mind a lengyel kultúrában. 1973-ban adták ki első verseskönyvét Havon forgó ég címmel, amelyet számos verses-, próza-, esszé- és tanulmánykötet követett. Összes verse A lét vonalkód-fényei címmel jelent meg 2000-ben. Költészetében legszemélyesebb élményeit a történelem sorsdöntő eseményeinek megidézésével társítja. A Magyar Művészeti Akadémia elnökségének tagja.
Héra Éva közművelődési szakember a táncházmozgalom első generációja, a „nomád nemzedék” tagjaként vallja, hogy nem a hagyományt kell őrizni, hanem azt a tudást és tapasztalatot kell ismerni és megtanulni, amelyet a nemzeti kultúrába emelve megőrzünk és tovább éltetünk. A népművészet színpadi megjelenése művészeti életünk része, a tánc és a zene elsajátítása azonban egyaránt szolgálja az igényes szórakozást és a közösségek kialakulását. Számos hazai és nemzetközi konferenciát, fesztivált, szakmai fórumot szervezett. Részt vett a táncházzenész és táncházvezető képzés tematikájának kidolgozásában, az első képzések lebonyolításában. Alapítója és 2004-től elnöke a Muharay Népművészeti Szövetségnek.
Takács-Nagy Gábor hegedűművész, karmester a Zeneakadémián kapta diplomáját mint hegedűművész. 1975 és 1992 között a Takács Vonósnégyes vezetője, koncertjeikkel bejárták az egész világot – több mint 1000 koncerten játszották Bartók és Kodály művei mellett több magyar vonósnégyest a világ nagy zenei centrumaiban. 1998-tól a Mikrokosmos vonósnégyes első hegedűse. Lemezre vették 2008-ban Bartók összes vonósnégyesét. 2002 óta vezényel, 2012 óta a Budapesti Fesztiválzenekar első vendégkarmestere, 2007 óta a svájci Verbier Fesztivál Kamarazenekarának vezetője, 2011 óta a Manchester Camerata kamarazenekar művészeti vezetője. A budapesti Zeneakadémia és a londoni Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli professzora.
Básti Juli színművész 1980-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és játszotta el első filmszerepét, amelyért San Remóban megkapta a legjobb női alakítás díját. Két évvel később következő filmfőszerepéért Moszkvában díjazták. Először Kaposvárra, onnan a Katona József Színházba szerződött. Az Übü király, a Három nővér és a Platonov főszerepeivel bejárta a világot, 10 év alatt csaknem 60 városban játszott. 2002-től a Nemzeti Színház, 2015 óta a Centrál Színház tagja. Tragikus sorsú hősnők és groteszk karakterfigurák szerepében egyaránt láthattuk. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész sokat szinkronizál és több lemeze is megjelent. Három fiú édesanyja.
Borbás Mária televíziós szerkesztő a Magyar Televízió szerkesztő-riporter és műsorvezető-képző iskolájában végzett. 1995 és 2002 bemondó volt. A Játék határok nélkül című vetélkedőműsor háziasszonyként láthattuk, a Naprakész és a Főtér című országjáró magazin műsorvezetője volt. Ezután a Hír TV-ben az Egy nap című országjáró műsort, a Családmese sorozatot és a Vörös és Fehér borászati műsort készítette. Az MTVA-nál a Gasztroangyal című saját műsort, valamint a Négy szellem című éjszakai, társadalmi problémákról szóló műsort forgatta. Borbás Marcsi szakácskönyve kötetben és főzőműsorként is megelevenedik a képernyőn. 2020-ban elindította az Egy.hu internetes oldalát, ahová a Kertem című sorozatot forgatja.
