Három szerző, Németh Zsófia mozgásfejlesztő, alapozó terapeuta, a Bethesda Gyermekkórház ADHD Centrumának koordinátora, Sipos Zsanett gyógytornász és Szegleti Gabriella klinikai szakpszichológus, neuropszichológus hiánypótló könyv írására vállalkozott. Prevenciós jellegű, 0–12 évesek mozgásfejlődéséről és fejlesztésről szóló átfogó ún. kézikönyv született, MocorGO címmel, Hogyan segítsük gyermekünk pszichomotoros fejlődését játékosan? alcímmel.
Mit tud nyújtani ez az újabb könyv a meglévőkhöz képest? Vajon mitől lesz más, mint a már létező kiadványok és mozgásfejlesztési lehetőségek közel végtelen sora?
Sok hasonló kiadvány között nem található, olyan, amely 0–12 éves kor közötti életkorra vonatkozóan, azt mozgásfejlődési szempontból a legfontosabb időszakokra lebontva, szakmai háttérrel alátámasztva, és közben a feladatok otthoni, gyakorlati megvalósításra koncentrálva, olvasmányosan, közérthetően és játékosan mutatja meg, mit és hogyan (illetve mit és hogyan nem) érdemes a szülőknek figyelnie. Az adott korra jellemző természetes fejlődési lépések ismertetése mellett felsorolja a figyelmeztető jeleket is, tanácsokat ad, és konkrét segítséget nyújt abban, hogyan válhat a mozgásfejlesztés az otthoni mindennapok gyakorlatává. Kitér az ajánlott sportokra, az iskolaérettség feltételeire, az otthon végzendő feladatok eredményességi kritériumaira, és felsorolja nemcsak a különböző mozgásterápiákat, hanem az otthoni gyakorláshoz használható eszközöket is. Emellett QR-kóddal elérhető videókat is tartalmaz, mellékletében pedig mondókákat és motivációs meséket. Mindezt színes fotókkal, gyermekrajzokkal és vicces szörnyfigurákkal díszítve, hogy még a gyermekeknek is kedve legyen kézbe venni.
A könyv ezzel a felhívással kezdődik: „A felnőtt úgy észlel, ahogy gondolkodik, míg a gyermek úgy gondolkodik, ahogy észlel! Az ennek megfelelő érzékszervi feldolgozás a viselkedés és a tanulás alapja.” A szerzők több mint tíz éve foglalkoznak mozgásfejlesztéssel, és mindhárman vallják, hogy a mozgás (és a zene) „ablakot nyit a világra”, hiszen az számos olyan tapasztalás és élmény forrása, amely elengedhetetlen az idegrendszer fejlődéséhez és további megfelelő működéséhez.
A szakemberek által kiszűrt fejlődésbeli elmaradások, illetve a mozgásszegény életmód később jelentkező problémái (elhízás, gerinctartási problémák) nagy része kiküszöbölhető lett volna, ha a szülők tudatosabban odafigyeltek volna gyermekeik mozgásfejlődésére és -fejlesztésére. „Társadalmi-generációs jelenségről, illetve civilizációs betegségről van szó, hiszen az elkényelmesedő életmódváltozással sajnos a gyermekek is kevesebb időt töltenek a szabadban, kevesebben helyezik előtérbe a mozgásos szabadidős tevékenységeket. Ugyanakkor az ellátórendszer is folyamatosan fejlődik, komplexebben vizsgáljuk gyermekek pszichomotors fejlődését és azt, hogy a mozgásfejlődésben megjelenő eltérések milyen problémákat, képesség-, részképességzavarokat okozhatnak a későbbiek során – ezért is növekszik ezeknek a gyerekeknek a száma. Akkor igazán hatékony a mozgásfejlesztés, ha be tud épülni a család heti rendjébe. Legalább heti 3-4 alkalommal 30–60 perc aktív gyakorlásra rá tudjuk venni a gyermekünket”– írja a kiadvány.
Ehhez viszont szükséges a gyermek motiválása, hiszen ezek a feladatok sokszor fárasztóak, esetleg még nehezek is a gyermek számára, tehát borítékolható az ellenállás. A szerzők hangsúlyozzák: otthon is nagyon fontos, hogy az elvégzendő gyakorlatokat a gyermekek ne kötelező feladatként éljék meg, hanem játékként. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a szülő be tudjon kerülni gyermeke varázslatos világába, és képzeletbeli történetekkel kísérje a mozgásos feladatot. Ebben segítenek a könyv végi mellékletben található mondókák és motivációs mesék. Emellett fontos még a gyors jutalmazás is, ezért került bele a könyvbe egy jutalomtábla is.
A különböző mozgásformák felsorolása mellett a könyv külön megemlíti a relaxációt, a lazítást. Az erről szóló fejezet így kezdődik: „érdemes időben, már óvodás korban elkezdeni megismertetni a gyermekeket a relaxációval”. Jó lenne, ha minél többen tudatosítanák, hogy a torna, a mozgás része a bemelegítés és a nyújtás is, mindegyik elengedhetetlenül fontos az izmok és az idegrendszer számára is.
