A Nemzeti Kulturális Tanács tagjait adó tizenhét kultúrstratégiai intézmény állami támogatása 2021-től 13,5 milliárd, 2022-től 17 milliárd forinttal emelkedik – jelentette be Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten.
A hétfőn megjelenő kormányhatározat a 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozik. Az idei többletforrásokat a kabinet augusztus 1-jével, illetve október 1-jével biztosítja, a jövő évtől a költségvetés normális rendje szerint történik a támogatás.
Azt remélik, hogy ez mérföldkövet jelent majd, méltó kereteket és anyagi biztonságot teremt a kultúrában dolgozók számára – mutatott rá Gulyás Gergely, hozzáfűzve, hogy a pluszjuttatásoknál figyelembe veszik az egyes intézmények különböző működési formáit, ugyanakkor tekintettel vannak arra, hogy a magyar kultúra megbecsültsége szorosan összefügg az ország megbecsültségével.
Magyarország kulturális nagyhatalom, és úgy tűnik, az idei gazdasági növekedés módot ad a terület kiemelt kezelésére – hangsúlyozta Gulyás Gergely.
A Nemzeti Kulturális Tanács megalakulásáról 2019 decemberében döntött a kormány. A cél az volt, hogy legyen egy, a nemzeti kultúra összefogásáért felelős szervezet, amely időről időre megvitatja azokat a stratégiai kérdéseket, amelyekkel a kulturális terület találkozik.
A magyarországi kultúrstratégiai intézmények közé tartozik a Nemzeti Színház, a Magyar Állami Operaház, a Budapesti Operettszínház, a Nemzeti Artista-, Előadó- és Cirkuszművészeti Központ, a Müpa, a Honvéd Együttes, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Magyarságkutató Intézet, a Hagyományok Háza, a Néprajzi Múzeum, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet és a Nemzeti Filmintézet. A Nemzeti Kulturális Tanács tagja a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke is.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kulturális szféra nem sokkal a Nemzeti Kulturális Tanács megalakulása után a koronavírus-járvány miatt máris komoly nehézségekkel szembesült, hiszen megszűntek a rendezvények, bezártak a múzeumok, és az online világ kivételével jó ideig nem voltak adottak a feltételek, amelyek biztosították volna a megfelelő működés lehetőségeit.
„A Nemzeti Kulturális Tanács ennek ellenére kifejezetten aktív volt, többször találkoztunk és látszott, hogy a vezetőknek pontos képe van intézményeik jövőjéről, a magyar kultúrában elfoglalt helyéről”.
Vashegyi György, az MMA és egyben a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke azt mondta: a magyar kultúra történetében korábban nem nagyon fordult elő, hogy a magyar kultúra működésének gerincét adó intézményeket ötéves folyamatra tervezhető háttér biztosításával lássa el a mindenkori kormány.
„Megnyílt az út az intézményekhez tartozó, az általuk leírt terület kulturális stratégiáinak elkészítése előtt. Reményeink szerint erről, a 2022 és 2026 közötti időszakra vonatkozóan még ebben a naptári évben szintén döntést fog hozni a kormány”
– fűzte hozzá Vashegyi György.
