A The French Dispatch című amerikai film rendezője, Wes Anderson még a díszbemutató előtti bevonulást is megrendezte a 74. cannes-i fesztiválon: az Arany Pálmáért versenyző vígjáték sztárjai busszal érkeztek a vörös szőnyeghez.
Először fordult elő a fesztivál történetében, hogy egy busz szállította a díszbemutatóra egy film szereplőit, hétfő este együtt érkezett a teljes alkotógárda, és egymás után szálltak ki a rajongók gyűrűjében a járműből: Bill Murray szalmakalapban, Tilda Swinton narancsszínű hosszú ruhához rózsaszínű zakót viselve, a napszemüveges Timothée Chalamet ezüstszínű öltönyben, Adrian Brody, Benicio Del Toro, Mathieu Amalric és Lyna Khoudri.
A film francia főszereplője, Léa Seydoux, akinek koronavírus-tesztje a közelmúltban pozitív lett, viszont nem vett részt a díszbemutatón. A színésznő további három alkotásban, köztük a magyar versenyfilmben, Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjében is játszik, s részvétele a szerdai díszbemutatón is bizonytalan.
A The French Dispachot, a dél-nyugat franciaországi Angouleme-ben forgatott romantikus vígjátékot, már a tavalyi fesztivál versenyébe is beharangozták, de a seregszemle a koronavírus-járvány miatt akkor elmaradt, ezért az idei cannes-i versenyre halasztották a világpremiert, amelyet a közönség hat percig tartó álló tapssal jutalmazott.
A Grand Budapest Hotel 52 éves rendezőjének ez a tizedik filmje, a különböző stílusban elbeszélt epizódokból álló történet egy képzeletbeli francia városban a 20. század elején publikált fiktív amerikai magazin, a The French Dispatch utolsó számában közzétett történeteket kelt életre.
A rendezőtől már megszokott, apró részletekig kidolgozott képi ábrázoláson belül mindegyik epizód más-más filmes esztétikát követ. A Benicio Del Toro által alakított, börtönévei alatt festővé váló mexikói-zsidó elítélt története az 1930-as évek francia költői realizmusát követi, míg a francia kisváros rendőrsége szakácsának tragédiája az 1950-es évek film noir műfaját idéz meg. A diáklázadásról szóló epizód Jean-Luc Godard filmjeire emlékeztet, de humoros rajzfilm és az 1970-es évek amerikai talkshow-i is megidéződnek a gyors ritmusú alkotásban, amely tisztelgés az amerikai újságírás fénykora és a múlt századi Franciaország művészi hatása előtt.
A romantikus vígjáték bemutatója előtt néhány órával egész más hangulat uralta a vörös szőnyeget, miután az orosz versenyfilm, a Petrov’s Flu című alkotás rendezője, a tavaly feltételes szabadságvesztésre ítélt Kirill Szerebrennyikov a továbbra is érvényben lévő külföldre utazási tilalom miatt nem volt jelen a filmje bemutatóján. A színészéket azonban sorra fejezték ki szolidaritásukat a rendezővel.
„Szeretlek, büszke vagyok arra, hogy játszhatok a filmedben” – mondta Csulpan Hamatova a vörös szőnyegen, aki szerint a történet „a szovjet múlt, a jövő és aközött játszódik, ami épp most történik” Oroszországban.
A díszbemutatón a nemzedéke egyik legérdekesebb alkotójaként számon tartott, de a hatalommal való konfrontálódásáról is ismert rendező széke üresen maradt. Ugyanúgy, ahogy 2017-ben is, amikor a Nyár című filmje volt versenyben.
„Szeretném megköszönni mindazoknak, akik eljöttek. Ez az első nyilvános vetítése a filmemnek. Természetesen boldog vagyok, és üdvözlöm a XXI. századot, hiszen az új technológiáknak köszönhetően most együtt lehetünk”
– mondta a rendező, aki a vetítés végén internetes kapcsolással élőben jelentkezett.
Az orosz film egy influenzajárvány által sújtott orosz városban játszódó éjszakai, alkoholmámoros bolyongás. Egy lázas tekintet által képileg nagyon érdekesen filmezett képsorokban, a gyerekekkel és a külföldiekkel szemben durva és erőszakos kortárs társadalom képre rajzolódik ki, amelyet egyfajta nosztalgia hat át a fekete-fehér felvételeken megidézett múlt felé.
