Hauszmann Alajos befektetései

Töltőtoll és Tőzsde 11.

Irodalmi jegyzetek egy különleges kolostor udvaráról, avagy a töltőtoll és a tőzsde találkozása két osztalék között. Eheti téma: Hauszmann Alajos befektetései.

Az építész, aki bejárta Európát, hogy utána olyat alkosson Budapesten, amit még sokáig csodálni fognak a lakói és a turisták egyaránt. Épületei a város különböző pontján hirdetik egy letűnt kor szépségét, eleganciáját, gazdagságát és méltóságát. Hauszmann Alajos nagy tudású és sikeres ember volt, aki az építészetben maradandót alkotott. A hosszú és gazdag életműnek csupán egy apró részlete álljon most itt, amelyben kivételesen nem épületek szerepelnek majd, hanem értékpapírok.

Naplót írt már egészen fiatal korától késő öregségéig. Kordokumentum ez a javából, hiszen nagy idők nagy tanúja volt. Részletesen beszámol a termékeny szakmai pályáról, ami 1912-ben jutott el odáig, hogy maga kérte a nyugdíjazását. Egzotikus utazások következtek aztán a feleségével, de a békés nyugdíjas éveket derékba töri az első világháború.

Részletesen ír naplójában a háborús évek gazdaságáról, a politikáról, és személyes vonatkozásairól. 1918-ra már nehéz helyzetben van az ország. Kilátástalanságról és reménytelenségről tudósítanak a szomorú sorok a naplóban. 1919-ben tovább mélyülő nehézségek jönnek, politikai és gazdasági problémák. Részletesen ír a személyes, családi élethelyzetükről, és az ország sorsáról is. Aztán jön az 1920-as év, és ennél a pontnál át is adom a szót magának Hauszmann úrnak, álljon tőle itt két idézet. Egy az év elejéről, egy pedig az év végéről. Két idézet, amelyben Hauszmann Alajost nem mint építészt láthatjuk, hanem mint befektetőt:

1920. január 14.

“Miután a múlt esztendőben 1919-ben az értékpapírok szelvényei nem lettek beváltva, sem kamatjövedelem, sem tantieme nem volt, és tisztán csak a nyugdíj és házjövedelemre voltam utalva, ami a háztartás és egyéb kiadásokat távolról sem fedezte, és megtakarított pénzeimet fölemésztette, kényszerítve voltam törzsvagyonomat megtámadni, és értékpapírjaim közül 6 db sörgyári részvényt eladni. E részvények ugyanis rendkívüli áremelésben részesültek, éspedig 6.000 koronáról fölmentek 16.000 koronára, de az idén csak 100 korona osztalékot hoztak. Az eladási árból, 96.000 koronából, kifizettem a Döbrentei utcai házon még fennálló 53.000 korona jelzálog kölcsönt, és 40.000 koronával rendelkezem a háztartás fedezetére. Ezáltal megtakarítok még 6000 korona évi annuitás fizetését, és a jelenleg értéktelen pénzzel kifizettem az adósságot, mely ha – ami valószínű – pénzértékünk 50%kal le fog szállíttatni, kétszeres terhet róna rám.”

1920. december

“A folyton emelkedő drágaság különösen élelmiszerek terén már alig elviselhető, és a kiadások messze túlhaladják rendes bevételeimet. Dacára hogy igen takarékosan élünk, mulatságokban nem veszünk részt, színházba nem járunk, ruhákat már évek során nem szereztünk be, az egyszerű háztartás költségei, a felemelt adó, világítási és fűtési költségek oly összegeket vesznek igénybe, amelyekről azelőtt még álmodni sem mertünk. Miután értékpapírjaimat meg akarom tartani, két festményt: Giergl- és Feszty-féle képeimet bocsátottam az Ernst múzeum aukciójának rendelkezésére. Az egyik 37.500 koronáért, a másik 36.000 koronáért kelt el, és így egy félévre a kiadások biztosítva látszanak.”

Hauszmann Alajos 1926. július 31-én hunyt el vidéki birtokán Velencén, családi körben.

Vérző bakák
vonszolják társukat a
telihold alatt.

Írta: Séra András, A Kolostor Őre, magánbefektető

A fenti írás célja nem befektetési tanácsadás, és nem is kíván senkit ösztönözni pénzügyi döntések meghozatalára. A tőzsde világa kiemelten kockázatos, csakis kellő óvatossággal és szakértelemmel érdemes hozzá közelíteni!

Megosztás: