Töltőtoll és Tőzsde 10. – Shakespeare’s business
Irodalmi jegyzetek egy különleges kolostor udvaráról, avagy a töltőtoll és a tőzsde találkozása két osztalék között. Eheti téma: Shakespeare’s business.
Művészet és üzlet. Art and the money. Látszólag külön világ. A szív hullámai, vagy az értelem dimenziója. Intuíció és érzelmek, pontos tervezés és racionális számítás. Ősellenségek lennének ezek? Haragos szomszédok, akik közel élnek, de csak bosszantják egymást? Nem feltétlenül. Az európai művészet egyik kimagasló alakja, a világirodalom talán legnagyobb drámaírója, William Shakespeare tökéletesen ötvözte mindkettőt. Művész volt és üzletember, ráadásul mindkettőben sikeres.
Meglepő, de az írás kevésbé volt kifizetődő a korabeli Angliában. Shakespeare számára nem folyt be jelentős pénz a drámáiból. Londoni színházaknak eladta a darabjait, azok fizettek érte, de a későbbi jogdíjak már nem a szerzőt illették. Siker esetén némi bónusz juthatott az írónak. Drámáinak népszerűsége később megemelte Shakespeare árfolyamát, de aztán mégis többet keresett színészként. Innentől vette kezdetét a kamatos kamat mágiája, the magic of the Shakespeare’s business!
Pénzfolyami patakocskája szerény áramlásként csobogott a szerzői díjakból, ami aztán kiegészült a színészi fizetéssel. A korabeli londoni színházakban azonban szokás volt, hogy a színészek részesedést kaptak az üzletből, azaz, a cég részvényeseivé váltak. Tulajdonostársak lettek, akiket a nyereség bizonyos százaléka megilletett. Így Shakespeare-t is. A színházak ráadásul népszerűek voltak, jól jövedelmeztek, így, ez egy remek üzleti lehetőség volt, Shakespeare szépen keresett. Babérjain azonban nem ücsörgött, nem tétlenkedett, visszaforgatta bevételeit és egyre több színházban szerzett részesedést. A pénzpatakocska nagy folyóvá duzzadt, és mint a Temze lassú, de kitartó hömpölygése, úgy folyt az egyre tekintélyesebb bevétel Shakespeare zsebébe.
A művészvilág dorbézoló és könnyelmű életmódja felemészthette volna a híres drámaíró vagyonát, ám ő bölcs volt. Pénzét nem elmulatta, hanem befektette. Londonban és Stratfordban vett földeket és ingatlanokat. Állítólag nem volt akkoriban olyan író és színész Angliában, aki ilyen sikeresen kezelte volna a vagyonát. Üzleti részesedések, földek, ingatlanok, bérleti díjak és használati jogok, egyik bevétel a másik után. Komédiák és nyereségek, színdarabok és osztalékok, végül Antonio és Shylock szeme is irigyen megcsillanhatott.
Kövér erszény
pihen vidéki tölgyek
árnyékában.
Írta: Séra András, A Kolostor Őre, magánbefektető
A fenti írás célja nem befektetési tanácsadás, és nem is kíván senkit ösztönözni pénzügyi döntések meghozatalára. A tőzsde világa kiemelten kockázatos, csakis kellő óvatossággal és szakértelemmel érdemes hozzá közelíteni!
