Országszerte megemlékeznek Mészöly Miklós Kossuth-díjas író születésének 100. évfordulójáról: a szülővárosában, Szekszárdon kedden meghirdetett emlékév jegyében több konferenciát rendeznek munkásságáról, újabb kötetek jelennek meg róla, irodalmi sétákkal, filmekkel idézik fel műveit.
Szekszárdon az önkormányzat a Mészöly Miklós Egyesülettel közösen meghirdetett emlékév programjaként – a járványhelyzet miatt május 19-re halasztva – rendezi meg a Mészöly-emléknapot, júniusban pedig a Szekszárdi magasiskola nevű íróakadémiát – mondta a programokat ismertető szekszárdi sajtótájékoztatón Gyurkovics János, a város alpolgármestere.
Az önkormányzat 13 millió forintot fordít az emlékév eseményeire; három kötet megjelentetését tervezik, a Porkolábvölgyben tavaly elkészült Mészöly-tanyához irodalmi sétákat szerveznek, lesznek felolvasóestek, könyvbemutatók, filmvetítések, ősszel pedig Családáradás címmel családi fotókból rendeznek kiállítást. 2022 januárjában Mészöly-mellszobrot is állítanak a városban – tette hozzá.
A kiadni tervezett kötetek a korábban Szekszárdon Mészöly-mesék dramatizálására kiírt pályázat munkáit, az íróakadémia alkotóinak és tanárainak Mészöllyel kapcsolatos szövegeit, illetve a fotókiállítás katalógusát tartalmazzák majd.
Szolláth Dávid irodalomtörténész, a centenáriumi programok országos koordinátora azt mondta: az évforduló jó alkalom arra, hogy az 1945 utáni magyar irodalom egyik legjelentősebb mestere ismét a figyelem középpontjába kerüljön.
Határon innen és túl számos konferencia, folyóirat foglalkozik az író életművével. Kolozsváron az Erdélyi Múzeum Egyesület a magyar kultúra napján Mészölyt állítja a központba, a Babes-Bolyai Tudományegyetem konferenciája Mészöllyel és a szintén száz éve született Pilinszky Jánossal foglalkozik majd – sorolta.
Marosvásárhelyen a Látó című folyóirat azzal készül, hogy minden egyes számában lesz az íróval kapcsolatos közleménye, Nyitrán májusban a Konstantin Filozófus Egyetem a Veszprémi Egyetemmel együttműködve rendez konferenciát Közép-Kelet-Európáról mint kulturális konstrukcióról. Tanácskozást tervez a Miskolci Egyetem: a Bölcsészettudományi Kutató Központ Irodalomtudományi Intézete konferenciájának fő témája Mészöly világirodalmi kapcsolatai lesznek.
Pécsen a Jelenkor című folyóiratnak már megjelent a Mészöllyel foglalkozó, tematikus száma, amelynek január 27-én lesz az online bemutatója. A Műút című miskolci folyóirat tavaly ősszel jelentkezett egy Mészöly-Térey-számmal, és idén év végére szintén tervez Mészöly-kiadványt. Lesznek Mészöllyel kapcsolatos irodalmi események Győrben és Szegeden is.
A Mészöly-műveket kiadó Jelenkor a magyar kulturális élet száz képviselőjét kéri fel arra, válasszanak egy-egy Mészöly-mondatot, amelyeket internetes felületeken tesznek közzé. A Mészöly-hagyaték jelentős részét őrző Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítást és illusztrációs fesztivált tervez, a Magyar Művészeti Akadémia tanulmánykötet kiadására készül.
Az irodalomtörténész megemlítette azt is, hogy a Városmajorban – Mészöly Miklós és felesége, Polcz Alaine lakásának környékén és a Film című kisregény helyszínén – Márton László és Zoltán Gábor író vezet majd irodalmi sétát.
A sajtótájékoztató után az önkormányzat és az egyesület képviselői megkoszorúzták az író Bezerédj utcai szülőházán 2004-ben elhelyezett emléktáblát. Szolláth Dávid – akinek nagyszabású Mészöly-monográfiája a napokban jelent meg -, itt többek között arról beszélt, hogy Mészöly olyan korban élt, amikor a legrosszabbak voltak a feltételek arra, hogy valaki modern, európai író legyen. A Rákosi- és a Kádár-korszakban az írók jelentős része kompromisszumra kényszerült, Mészöly azonban ezeket nem kötötte meg, ő volt
„az az ember, aki nem volt hajlandó félni”.