Közös felelősségünkről: az Akadémia vezetőinek nyilatkozata

„Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos
állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel,
csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg
és a gyűlölség.”

István király Intelmei

Hosszú ideje, meg-megújulóan folyik az a sajátos licitálás, amely egyik mélypontjára ért el a minap egy közhivatalokat is betöltő kulturális intézményvezető írásában. Az emlékgyalázása és gyűlöletkeltése nagy vihart kavart. Azokra tekintettel szólalunk meg, akiket félelemmel és fájdalommal töltött el az írás, de hangjuk nem jut el a nyilvánosságig.

Nem csak Magyarországon fordul elő, hogy a napi politikai küzdelemben részt venni kívánók – akik közé mi, aláírók nem tartozunk – ellenfeleik lejáratására és az ellenük való hangulatkeltésre az emberiség és hazánk legsúlyosabb történelmi megrázkódtatásainak felelevenítését használják fel. Ez különösen a rendszerváltozás hajnala óta tart fenn nyugtalanságot a társadalomban. A mostanihoz hasonló, kirívó megnyilvánulások mérhetetlen fájdalmat és szenvedést ébresztenek azokban, akik a felidézett történelmi katasztrófákat maguk vagy családtagjaik révén átélték, emlékét őrzik. Az egymás iránti bizalmatlanság felélesztése akadályozza a múlttal való szembenézést és a megbékélést is.

Különösen felelőtlen egy ilyen megnyilvánulás e járvány idején, amikor az emberek, családok, közösségek egymástól elszakítva, gondok között élik mindennapjaikat, a szellemi és a spirituális élet is akadályokba ütközik. Kell hogy legyen társadalmunkban egy értékközösséget teremtő közmegegyezés, egy íratlan általános szabály, ami megszabja, hogy mi az a határ, ami nem léphető át e morális közösségből való kiutasítás nélkül. Felelősségünk, hogy olyan országot adjunk tovább gyermekeinknek és unokáinknak, amelynek polgárai egymást tisztelik és becsülik.

Freund Tamás elnök
Kollár László főtitkár
Erdei Anna főtitkárhelyettes