A román építész kamara szorgalmazza, hogy Verespatak kerüljön fel az UNESCO világörökségi listájára – közölte kedden a szakmai szervezet.
A kamara azért tette közzé most ezt az állásfoglalást, mert pár nap múlva lejár az a határidő, amíg Románia újjáéleszthetné a 2018-ban félbemaradt eljárást, amelynek nyomán az UNESCO a világörökség részévé nyilváníthatná Verespatakot és környékét. Akkor Románia azért lépett vissza az eljárásból és a verespataki dosszié tárgyalásának halasztását kérte, mert tartott attól, hogy Bukarest elveszítheti azt a pert, amelyet a Gold Corporation kanadai vállalat indított Románia ellen. A kanadaiak 4 milliárd dollár kártérítést követelnek a román államtól, mert a hatóságok mintegy tizenöt éven át halogatták az engedély megadását az ott rejlő arany és ezüst kitermelésére.
A G4media.ro hírportál emlékeztetett arra, hogy január 31-én jár le a határidő, amíg Románia kérhetné a védetté nyilvánítási eljárás folytatását. A kamara szerint nem helytállóak a román kormány érvei, ezért kérik, hogy a kulturális minisztérium mielőbb lépjen a védetté nyilvánítási eljárás folytatása érdekében.
Az eljárást 2018-ban a szociáldemokrata kormány állította le, az ügy a román Legfelsőbb Védelmi Tanács asztalára is került. A hírportál szerint a román állam akkor két nemzetközi ügyvédi iroda elemzése alapján döntött úgy, hogy leállítja a védetté nyilvánítási folyamatot, hogy ne csökkenjenek Románia győzelmi esélyei a kártérítési perben.
Az építész kamara kérése most azonnal aligha talál meghallgatásra, hiszen Bogdan Gheorghiu, a tavaly beiktatott liberális kormány kulturális minisztere az Agerpres hírügynökségnek hétfőn kifejtette: az UNESCO-nál az eljárását minden bizonnyal újból kell kezdeni és a kormánynak kell eldöntenie majd, hogy mikor lesz ismét alkalmas ennek a kérdésnek a napirendre tűzése.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az UNESCO-védettség nem jelent automatikusan több pénzt a műemlékek restaurálására, ez csak nagyobb nemzetközi ismertséget biztosít.
A tárcavezető szerint a régió a román törvények szerint már most is műemlékvédelmi védettség alatt áll, mi több a következő időszakban kezdeményezni fogják a restaurálások elkezdését.
Az erdélyi Érchegységben, Verespatakon és környékén a Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen Romániában, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.
