Adam Kay: Ez fájni fog / Egy fiatal orvos naplója [This Is Going to Hurt / Secret Diaries of a Junior Doctor] – Athenaeum Kiadó, 2019 – fordította N. Kiss Zsuzsa – 304 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-2939-06-3
Adam Kay orvosi karrierje hat évig tartott, s aztán, mielőtt belepusztult volna abba, ami nem neki – egyébként senkinek sem – való, pályát váltott, s írónak állt. Az Ez fájni fog című kötetet a doktorkodása ideje alatt készített naplójegyzeteiből állította össze. A szöveg megrendítő erejű, hiszen Adam Kay olyan össze nem illő dogokból készített elegyet, mint a humor és a tragédia.
Nehéz az embernek saját nyomorán nevetni,
de megesik, hogy nincs más választása: nevet, vagy elpusztul. És ezt ismétli nap-nap után, míg valahogy ki nem szabadul. Aztán könyvet ír belőle… a brit orvoslás legmélyebb bugyraiból származó történetekből. Őszintén!
(Atyaúristen, milyen lehet a hazai helyzet, ha a mi orvosaink oda vágyódnak?!)
„Rádöbbentem, minden egészségügyi dolgozónak – minden egyes orvosnak, ápolónak, szülésznőnek, gyógyszerésznek, gyógytornásznak és mentősnek – világgá kell kiáltania a munkája valóságát, hogyha az egészségügyi miniszter legközelebb azt hazudná, az orvosok csak pénzért csinálják, a nagyközönség számára világos legyen, mennyire nevetséges ez a vádaskodás. épeszű ember mi másért adná magát erre, mint dicséretes okból? Én bizony senkinek sem kívánom. Végtelenül tisztelem azokat, akik kitartanak a nemzeti Egészségügyi Szolgálat frontvonalában, mert én végső soron képtelen voltam rá.”
– írja a könyv vége felé Adam Kay, s az olvasó hajlamos arra, hogy úgy érezze, érti, hogy miről szól az ex-doki. A rendszer az, ami – ott is! – gyökeres reformra szorulna, hiszen valamiféle távoli „jobb jövő” ígéretével élnek vissza a gyógyításra szegődöttek hivatástudatával. A végletekig kizsigerelik az orvosokat, s ha ez nem lenne elég, olyan – teljesen felesleges akadályokat is eléjük gördítenek, amelyek nélkül kevésbé lenne elviselhetetlen a rendszer. Persze, közben, mert ez a túlélés törvénye,
röhögni kell. Mindenen.
Magán a rendszeren, s az emberi butaságból fakadó – néha szerencsés kimenetelű – eseteken, amelyek megoldására az orvos hivatott. Nyilván minden orvosnak van csokorra való a hasonló, „társalgást feldobó”, véres-vicces történetekből, de így, csokorba kötve szinte hihetetlennek tűnnek. Miközben biztosan igaz mindegyik. Kimeríthetetlen aranybánya! De ott a másik oldal,
a tragikus esetek sora.
Adam Kay szülészet-nőgyógyászatra szakosodott, s bizonyosan itt találkozhat az ember a legfelemelőbb pillanatokkal… De a legmélyebb, legmegrendítőbb tragédiákkal is. Lehet-e ilyen körülmények között „rendeltetésszerűen működni”, s hogyan lehet feldogozni azokat a haláleseteteket, melyeket egy egészséges lelkű segítő szükségszerűen a saját kudarcaként él meg?
Milyen segítséget kap egy brit orvos, hogy megőrizze lelki és szellemi épségét? Semmilyet. Hallgat és dolgozik tovább, menti, aki menthető, a magában (!) megpróbálja túlélni a halálos kudarcokat.
Nem túlzás a könyv címe: EZ FÁJNI FOG. Akkor is, ha közben itt-ott jókat mulatunk az eseteken, s Adam Kay éles elméjű, (ön)ironikus, szókimondó helyzetértelmezésein.
„Mindig gyanítottam, hogy ha megbetegszem, a munka miatt lesz. Valami érzelmi összeomlást tippeltem, vagy, hogy a vesém mondja fel a szolgálatot kiszáradás miatt, vagy egy dühös rokon ver péppé, vagy fának ütközöm a kocsival hazafelé egy álmatlan ügyelet után. De a végzet alattomosabban sújtott le: egy vajúdó nő anyjának házi készítésű, valószínűleg romlott muszakájával: csak az lehetett, mert egész nap nem ettem mást. Van egy mondás, hogy óvakodj a görögök ajándékától, jut eszembe, míg átfosok a tű fokán, és a torkomat az epe meg a padlizsán utóíze marja.”
Vicces könyv ez, tényleg sokat lehet rajta röhögni, de…
