Horvátország tiltakozó jegyzéket küldött Olaszországnak, mert Trieszt városában, Rijeka (Fiume) elfoglalásának 100. évfordulóján, szobrot állítottak Gabriele D’Annunziónak, az első olasz fasiszta „állam” vezetőjének, aki 1919-ben elfoglalta és független állammá nyilvánította a korábban az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó adriai-tengerparti várost – közölte a helyi sajtó csütörtökön.
„Horvátország a leghatározottabban elítéli Trieszt városának döntését, hogy Rijeka elfoglalásának 100. évfordulóján szobrot állított Gabriele D’Annunziónak”
– írta a külügyminisztérium.
Bár helyi döntésről van szó, amelyet nem állami szinten hoztak meg, ugyanakkor más olasz városokban is ünneplik Rijeka elfoglalásának évfordulóját, ez pedig nemcsak a jószomszédi és baráti viszonyt rontja meg a két ország között, hanem ennek az ideológiának az elismerése szemben áll az európai értékekkel is – fogalmaztak a közlemény megszövegezői.
A szoborállítást Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő is bírálta.
„Rijeka a horvát haza büszke része volt és marad, Trieszt szoborállítása, amellyel az irredentizmus és a megszállás előtt tiszteleg, elfogadhatatlan”
– írta az elnök Twitter-oldalán.
Csütörtök reggel a rijekai Kormányzói Palota kerítésére két olasz fiatal kifüggesztette az Olasz királyság zászlaját. A rendőrség őrizetbe vettek a 19 és 20 éves olasz állampolgárt, és köznyugalom elleni bűncselekmény vádjával eljárást indított ellenük.
1919. szeptember 12-én D’Annunzio egy 2500 fős milíciával elfoglalta az akkor felerészben olaszok által lakott Fiumét, és független állammá nyilvánította Carnarói Olasz Kormányzóság néven. Így akarta megakadályozni, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően az újonnan létrejövő délszláv államhoz kerüljön a város. D’Annunzio azt akarta, Olaszország jelentse ki, hogy Fiume hozzá tartozik, amikor pedig ez nem következett be, független állammá kiáltotta ki a kikötővárost. Az olasz kormány elítélte D’Annunzio akcióját.
A nagyhatalmak nyomása ellenére a városállam 1919 szeptemberétől 1920 decemberéig, 15 hónapon keresztül tartotta magát, amikor is az olasz haditengerészet lőni kezdte a várost, amelyet a szabadcsapatok végül feladtak.
D’Annunzio 1863. március 12-én született az Adriai-tenger partján fekvő Pescarában, és bár semmi köze nem volt Trieszthez, a városi vezetés mégis úgy döntött, 340 ezer eurót (112 millió forint) szán arra, hogy kiállítást rendezzen személyes tárgyaiból és szobrot állítson neki a Tőzsde téren (piazza della Borsa) – írták a horvát lapok.
D’Annunziót – aki hazájában „A Költő” („Il Vate”), és az irodalomtörténet egyik legnagyobb alakja – egyesek „az első Mussolininek” is nevezik, mert gondolatai nagy hatással voltak a későbbi diktátorra.
