„A díjak sohasem érdekeltek, számomra a közönség szeretete és elismerése jelentette a díjakat”
– mondta pénteki budapesti sajtótájékoztatóján Pierre Richard francia színész, rendező, aki a Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendégeként érkezett a magyar fővárosba.
A fesztiválon a francia színész két filmje, a Félénk vagyok, de hódítani akarok és a Magas szőke férfi, felemás cipőben felújított változatát vetítették. A Magas szőke férfi, felemás cipőbent péntek este ingyenes szabadtéri vetítésen láthatták a magyar nézők a Szent István téren, ahol a film előtt Pierre Richard személyesen köszöntötte a közönséget.
A francia színész a sajtótájékoztatón azt mondta: fontosnak tartja a nagy rendezők régi filmjeinek restaurálását, nemcsak azért, hogy a fiatal nézők láthassák azokat, hanem hogy az a generáció is újra megnézhesse, amely ezeken az alkotásokon nőtt fel.
Pierre Richard elmondta: soha nem gondolt arra, hogy saját filmjeivel valamilyen üzenetet közvetítsen, soha nem volt tudatában ennek, számára természetes volt, belülről fakadt a filmkészítés és ezáltal a mondanivaló is.
„Amikor visszanéztem a filmjeimet, nekem tetszettek, és arra gondoltam, hogy a közönségnek is tetszeni fognak”.
Magyarországon több mint húsz évvel ezelőtt járt magánúton, de számára mindig nagyon meglepő, hogy azok az emberek, akik messze élnek tőle, talán más kultúrában is, ennyire érdeklődnek a filmjei iránt.
MTI/Balogh Zoltán
A Magas szőke férfi felemás cipőben című vígjátékban a 2017-ben elhunyt Mireille Darc volt a színész partnere. Közös munkájukat felidézve úgy fogalmazott, hogy imádta a színésznőt, aki nemcsak csodálatos művész, de bátor és értékes ember volt. Az 1972-es film forgatásakor a színésznő már sztárnak számított, Pierre Richard akkor még csak feltűnőben volt.
Felidézte, hogy Yves Robert rendezőtől hiába kérte, a forgatás előtt nem tudott megismerkedni a színésznővel. Legelőször a forgatás napján találkoztak, Yves Robert ezt azzal indokolta, hogy akarta látni az arcát, amikor először meglátja a színésznőt.
Gérard Depardieu-vel több alkotásban forgatott együtt: a Balfácán (1981), a Balekok (1983) és a Négybalkezes (1986) című vígjátékokban. A közös munka során közel kerültek egymáshoz, és bizonyos módon kiegészítették egymást.
„Dépardieu nagyon gyengéd és törékeny kolosszus, míg én egy törékeny, de erős ember vagyok, ezzel kiegészítettük egymást”.
Pierre Richard Charles Léopold Defays néven született dúsgazdag arisztokrata családban, nagyapja olasz arisztokrataként érkezett Franciaországba.
„Nagyapám bevándorló volt, ebből adódóan sem olasz sem francia nem vagyok, mindig a különbözőséget értékeltem, ebből adódik a rám jellemző könnyed szellemiség”.
Pierre Richard szerint az elmúlt évtizedekben nagy változáson ment keresztül a filmkészítés, korábban sokkal többe került, ami arra kötelezte a filmkészítőket, hogy sokkal jobban odafigyeljenek a forgatókönyvre és a rendezésre. A mai technikáknak köszönhetően a fiatalok már 25 éves koruk körül is készíthetnek filmet, ráadásul manapság inkább társadalmi kérdéseket boncolgatnak még a vígjátékokban is, és kevésbé törekednek a minőségre.
Kiemelte, hogy a mai francia mozivászonra rátelepedett az amerikai film, a kelet-európai filmek viszont mindig nagyon érdekelték. A magyar alkotók közül ismeri az Oscar-díjas Nemes Jeles Lászlót, akit nagy rendezőként tart számon.
Beszélt arról is, hogy szenvedélyes szőlősgazdává vált és Dél-Franciaországban borászattal foglalkozik. A jó borok fogyasztása annyiban is hasonlít a filmezéshez, hogy egyiket se jó egyedül csinálni.
Ráduly György fesztiváligazgató, a Filmarchívum vezetője hangsúlyozta: a Budapesti Klasszikus Film Maraton célja bemutatni nagy vásznon újra azokat a filmeket, amelyek örök érvényű értéket képviselnek.
„Pierre Richard filmjein nőttünk fel, sok vidámságot és fényt hoztak az életünkbe az 1970-es, 1980-as években, amikor Magyarországon még diktatórikus rendszer uralkodott”.
