A gyenyiszovai ember ujja jobban hasonlított a modern emberéhez, mint a neandervölgyiéhez – állapította meg egy francia, kanadai és orosz kutatókból álló csoport, amely a Science Advances című szaklapban megjelent tanulmányában egy 2008-ban talált ujjfosszília elemzését írta le.
Korábbi kutatások arra mutattak rá, hogy mintegy 800 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi és a modern ember egy ismeretlen közös ősből fejlődött ki. Majd nagyjából 400 ezer éve újabb kettéválás következett be, amikor a gyenyiszovai ember csoportja kivált a neandervölgyiből. Ez a csoport ezután Ázsiába vándorolt, míg a neandervölgyi ember nagyrészt Európában maradt – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Mindhárom csoport esetében egyéni jellemzők fejlődtek ki, de eléggé hasonlóak maradtak ahhoz, hogy alkalmanként egymás közt szaporodjanak.
A gyenyiszovai ember létezése 2010-ig ismeretlen volt. Akkor egy két évvel korábban az Altáj-hegységben fekvő Gyenyiszova melletti barlangban talált ujjperc alapján azonosították az új hominidát. Azóta csak kevés gyenyiszovai fosszíliát találtak a kutatók: egy állkapocscsontot, három zápfogat és egy ujjhegyet.
A tudósok alaposan tanulmányozták az ujjhegyet és arra jutottak, hogy ugyanannak a kisujjnak a része volt, mint a másik töredék. Így összességében megismerhették, milyen lehetett a gyenyiszovai ujj.
Megállapították, hogy a gyenyiszovai ujj meglehetősen hasonlított a modern emberére, sokkal inkább, mint a neandervölgyi ember ujjára. Az eredmény meglepte a kutatókat, mivel a gyenyiszovai ember sokkal közelebbi rokonságban állt a neandervölgyivel.
A tudósok azonban hangsúlyozták, a felfedezés nem jelenti azt, hogy a gyenyiszovai ember általánosságban is jobban hasonlított a modern emberre. Erre nincs bizonyíték. Arra viszont utal a felfedezés, hogy a gyenyiszovai ember fejlődése során hasonló módon használta a kezeit, mint a modern ember.
