Újabb Albert Einstein-kéziratokkal bővült a jeruzsálemi Héber Egyetem archívuma.
Az egyetem közlése szerint Albert Einstein kéziratainak “rendkívüli” gyűjteményét szerezte meg, benne egy személyes hangú levelet, amelyben a Nobel-díjas tudós szabadkozik, amiért nem beszéli a héber nyelvet.
A kollekció a Crown-Goodman Alapítvány adományának köszönhetően került az egyetem birtokába. A Chicagóban bejegyzett alapítvány egy Észak-Karolinában élő magánszemélytől, meg nem nevezett összegért vette meg a 110 oldalas gyűjteményt az egyetem számára.
A magánleveleket és tudományos célú üzeneteket a negyvenes években írta Einstein, és túlnyomó többségük még soha nem került a nyilvánosság elé.
A dokumentumok között megtalálható Einstein négy levele, melyet barátjához, Michele Bessóhoz címzett. Az egyik levélben a fizikus magasztalja zsidó származású, de keresztény vallású barátját, amiért héberül tanul. Azt írja, hogy “szégyellnie kellene magát”, mert nem beszéli ezt a nyelvet, de “inkább szégyelli magát, minthogy tanulja”.
Három levélben azt a rendkívüli gondolatát írja le, hogy az atomok fényt nyelhetnek el vagy bocsáthatnak ki – ez lett később a lézertechnológia alapja.
Egy 1935-ben, Svájcban élő fiához írt levelében az európai helyzet romlása, és a náci párt németországi erősödése miatt fejti ki politikai aggodalmait.
Albert Einstein az 1920-as években a jeruzsálemi Héber Egyetem egyik alapító atyja volt, és halála után erre az egyetemre hagyta szinte teljes kéziratgyűjteményét.
A teljes jeruzsálemi Einstein-archívum jelenleg nyolcvanezer darabból áll: levelezésekből, fényképekből, a Nobel-díjas tudós tudományos, társadalmi és magánéleti dokumentumaiból.
