Rengeteg történet versben és prózában – játékosság, szabadság, fantázia, változatos történelmi idők és kultikus helyszínek – ilyen az év legjobban várt irodalmi listája. Tíz szerző, tíz mű versenyben: kié lesz idén az Aegon Művészeti Díj, a vele járó 3 millió forint és estek, fellépések sora?
Költő legelső regényével, író tizenöt évnyi novellával, vagy egy hatszáz oldalas verseskötet szerzője lesz a díjazott? Összeállt a döntősök listája. Prózai művekben erős a mezőny: öt regény és két novelláskötet is szerepel a díjesélyesek között, mellettük három verseskötet versenyez. Három kiadó is büszke most szerzőire, a Pesti Kalligram, a Jelenkor és a Magvető. A díjazott 3 millió forintos elismerést kap, művének sikerét további több millió forint értékű média-megjelenéssel támogatja a díjalapító Aegon Biztosító.
Több, mint nyolcvan kötetet jelöltek a könyvkiadók a 2019-es díjra – a shortlist a hétfős zsűri szavazatai alapján áll össze. A zsűri minden évben megújul, tagjai irodalomtörténészek, kritikusok, tanárok. Miközben a kiadói jelölésekből válogatnak, nem tudnak egymásról, és ez egészen addig így van, amíg elkészül a tízes lista, a shortlist. Jelöltjeikre titkosított online felületen szavaznak, a nyertesről viszont már élő vitában, konszenzusos szavazással döntenek. Névsorukat a díjazottat bejelentő sajtótájékoztatón ismerheti meg a közönség.
A 2019-es Aegon Művészeti Díjra esélyes tíz könyv abc sorrendben
Dragomán György: Rendszerújra, Magvető Kiadó
Garaczi László: Hasítás, Magvető Kiadó
Kemény István: Nílus, Magvető Kiadó
Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem, Magvető Kiadó
Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy, Magvető Kiadó
Márton László: Két obeliszk, Pesti Kalligram
Simon Márton: Rókák esküvője, Jelenkor Kiadó
Szvoren Edina: Verseim, Magvető Kiadó
Takács Zsuzsa: A Vak Remény, Magvető Kiadó
Tolnai Ottó: Szeméremékszerek (A két steril pohár), Jelenkor Kiadó
A tíz könyvről
10 kötet, 2831 oldal, 4232 gramm olvasnivaló – ez az idei Aegon shortlist.
„Reménykedünk-e még? – kérdezik, s eszünkbe
jut a koldus a Petőfi Sándor utca sarkán, a fiatal
nő, aki Auschwitzba jött velünk, a Duna-deltába
vagy Vorkutára.”
Nem véletlenül idézzük Takács Zsuzsa: Ha van lelkünk ugyan című versét. Magyar nyelvű költemény ritkán fut be akkora netes karriert, mint ez. Közel nyolcvanezren olvasták el pár hónap alatt, több ezer lájkot kapott és természetesen bekerült a Vak Remény című könyvbe is. A szerző teljes költői életműve ez a gyűjtemény, élén a legújabb, kötetben most először közölt Vak Remény-versekkel, a könyv lezárásaként pedig a régi és új India-költeményekkel.
Még két verseskötet került a shortlistre: az egyik Kemény Istvántól a Nílus.
„Nekem a Nílusból a legfontosabb vers a Hipnoterápia… Egy autóban jutott eszembe a vers két éve áprilisban, amikor a valószínűtlenül sárga repceföldeket néztem az út mellett. A törekvés az volt, hogy a verssorok ritmusa hipnotizálja az olvasót. Úgy, mint engem a repce.” – mondja Kemény egy interjúban. (061 blog)
A másik Simon Mártontól a Rókák esküvője, amit így ajánl kiadója:
„Belebotlunk egy papírpohárba, és mire felnézünk, a versmondatba már besétált egy őz. Vagy egy róka, amelyben a legtöbb hagyományos kultúra szerint soha nem lehet megbízni. Simon Márton versei azonban egy olyan világról szólnak, ahol lehet, hogy már csak a rókákban bízhatunk.”
De miért éppen rókák?
„A rókák esküvője egyébként egy népszerű motívum a japán folklórban. Két jelentése is van. Az egyszerűbb, ami magyarul úgy hangzik, hogy “veri az ördög a feleségét”, vagyis esik, bár süt a nap. Nekem a másik jelentése tetszett igazán: a mocsári, vízparti lidércfényeket nevezték a rókák esküvőjének. Ez valami olyasmit jelöl, ami mindig messze van, épp csak megpillantod, misztikus, elérhetetlen, titok.” (részlet Valuska László Simon Márton-interjújából, Könyvesblog)
Bár Verseim a címe, Szvoren Edina új kötete novellák gyűjteménye.
„Az a pszichológiai érzék és kíméletlenség, az a mindent átható tekintet, amely Szvoren Edinát jellemzi, egyszerre hatol be az ember és az emberi kapcsolatok legmélyére, és egyszerre képes bármit érzékeltetni a maga banalitásában is” – írja Kiss Tibor Noé a Verseimről.
Novelláskötettel került a döntősök közé Dragomán György is, a címe: Rendszerújra. Ez a második novelláskötete, az első az Oroszlánkórus, ez szintén shortlistes volt, 2016-ban. „Új könyvében megint a szabadság a tét, a rendszerek jönnek és mennek, épülnek és pusztulnak, de a legfőbb kérdés mindig az, hogy mit tehet bennük, alattuk vagy éppen felettük az ember. Újra meg újra meg újra.”- ajánlja kiadója. A pár oldalnyi történetek jellegzetes kelet-európai figurákat állítanak elénk, akik elhagyott harcászati épületeket szellemidézésre, elsüllyesztett falvakat turistalátványosságul kínálnak szerény ellenjuttatás fejében. Amíg élnek, túlélnek.
És jöjjenek a regények, az idei döntős művek fele. Van köztük regényciklus első darabja: Tolnai Ottó Szeméremékszerek /A két steril pohár/ című könyve egy nagyszabású pályaösszegző vállalkozást harangoz be. Főhőse a szerb-magyar határon lófrálva megidézi ennek a térségnek a kulturális kevercsét, azt a szellemi hálózatot, amely Tolnai műveinek indulása óta meghatározó anyaga.
Garaczi László Hasítás című könyve a már kultikussá vált önéletrajzi vállalkozás, a lemur-vallomások ötödik része. Kamaszkorába, illetve a fiatal és már nem olyan fiatal felnőttkorába hív meg minket az elbeszélő ebben a kötetben, mely a korábbiakhoz hasonlóan végtelenül mulatságos és szívszorítóan érzékeny epizódokból, töredékekből áll össze.
Márton László Két obeliszk című regénye alapos kutatásra támaszkodó, kultúrtörténeti csemegéktől hemzsegő történelmi regény. Főhőse a Karl Krausról mintázott Karl K. bécsi újságíró, kikeresztelkedett zsidó, aki egy arisztokrata nővel folytat évtizedeken átnyúló szerelmi viszonyt. Az erotikus játékosság, a szenvedély és az elhidegülésen is túlnyúló szeretet története a közép-európai történelemtől lüktet, az olvasó úgy érezheti, a száz éve kezdődő sztori mintegy az eredetét, a magyarázatát adja annak a jelennek, amiben élnünk adatik.
Egy mai fiatalember hétköznapi vívódásait, egy nyolcvanas évekbeli tüdőgondozóban ápolt vastüdőre szoruló betegek sorsát és egy 1956-os lincselés történetét szövi össze Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regénye. Deczki Sarolta szerint: „A történet a több idősíkon és helyszínen játszódó eseményekből áll össze, és érdemes hangsúlyozni, hogy valóban összeáll … minden precízen, pontosan illeszkedik a rendszerbe, mintha egy klasszikus, analitikus detektívtörténetet olvasnánk. S voltaképpen valami hasonlóról van szó itt is: nyomozásról a múlt után, egy régi történet nyomán, melyben gyilkosságot is elkövettek.” (Műút)
Mán-Várhegyi Réka Mágneshegy című könyvében három nő és egy férfi szemén keresztül nyerünk bepillantást az ezredforduló egyetemi-tudományos világába, s az ő kivételes lélektani érzékenységgel megrajzolt történetükön keresztül új fénytörésben láthatjuk a rendszerváltás sok szempontból elherdált örökségét.
Olvasni jó! – Kortárs irodalom az oktatásban
A Díj kezdeményezésére és szervezésében a tíz könyvről oktatási anyag, komplex irodalmi óravázlat készül középiskolai magyartanárok számára, ezek – ahogy a megelőző években – felkerülnek a díj honlapjára és ingyenesen elérhetőek.
Gálaest tavasszal
2019 Aegon Művészeti díjas szerzőjéről tavasszal dönt a zsűri, a nyertes könyv írója az április 8-i ünnepi gálán veszi át elismerését a Katona József Színházban.
A jelölt könyvek és a shortlist megtekinthető:
