„Csak felülről lehet egy szervezet humánus”. Ez volt az egyik fontos konklúziója annak a múzeumi szférát érintő szakmai workshopnak, melyet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) rendezett meg a Pulszky Társasággal és a Hadtörténeti Múzeummal társszervezésben.
A II. Mesterségünk címere: múzeum – Fórum múzeumi szakembereknek című esemény fókuszában a múzeumvezetési kompetenciák és az innovatív múzeumvezetés témája állt. A nyílt szakmai párbeszéd iránti igényt és a gondolatébresztő fórum szükségességét, illetve a téma aktualitását már az is előrevetítette, hogy a Hadtörténeti Múzeumban január 28-án megtartott programra hamar beteltek a helyek az előzetes regisztrációnak köszönhetően.
A MOKK által 2018-ban hagyományteremtő céllal elindított rendezvény tavaly a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban a múzeumi dolgozók kompetenciafejlesztésének szükségességét járta körül azt a tényezőt szem előtt tartva, hogy a múzeumi területen dolgozóknak egyre több elvárásnak kell megfelelniük. Idén a szervezeti létrán feljebb lépve a szervezők az innovatív múzeumvezetésre fókuszáltak, a múzeumi menedzsment megújulásának szükségességéről volt szó.
Az érdeklődőket a Hadtörténeti Intézet és Múzeum részéről Dr. Hermann Róbert főtanácsos és dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese köszöntötték, majd két előadásra kerül sor a témában. Dr. Bereczki Ibolya a változó múzeumi világról adott átfogó képet, illetve vetett fel ezzel kapcsolatos kérdéseket a múzeum, mint a tudomány szentélyétől a közösségi múzeum koncepciója felé tartó fejlődés mentén. A MOKK által több mint tíz évvel ezelőtt hiánypótló képzésként bevezetett, és azóta is folyamatosan fejlesztett, a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” projekt keretében immár modulos szerkezetűvé alakított múzeumvezetői képzés tapasztalatairól és változásairól is beszélt.
Dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese előadásában az új vezetői kompetenciák és képességek mibenlétét, összetettségét járta körül a Luca Zan és Sara Bonini Baraldi nevéhez köthető „örökségi lánc” modelljére felfűzve. Ennek értelmében a megőrzés, feltárás, konzerválás, kutatás és a múzeumi bemutatás láncként kapcsolódik össze. A gyűjteményi, digitális és humán kompetenciák megléte egyformán fontos, egy sikeres muzeális intézmény illetve vezetője egyik nélkül sem lehet meg. A jó múzeumvezetővel szemben igen komplexek az elvárások. A kutatástól, a tudományos hitelességtől kezdve a gyűjteménymenedzsmenten át a brandingig és a digitális dialógusig, valamint a humánerőforrás valóban humánus kezeléséig igen sok mindennel kell tudnia szimultán és érdemi módon foglalkoznia. A jó vezető képes felismerni és mérsékelni az elvárások és a valós lehetőségek közötti réseket, akár a látogatói igények és a múzeum által nyújtott szolgáltatások, akár a munkatársak jól léte és szervezeti működés vonatkozásában. Az előadó által idézett másik modell szerint pedig a munkahelyi boldogság áll a munkánk, a hobbink és a képességeink – vagyis amit jól csinálunk, amit szeretünk csinálni és ami a szervezetünk számára fontos – hármas halmazának közös metszetében. Számos kutatás kimutatta már, ugyanakkor mégsem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a munkahelyi boldogságunk az a tényező, ami igen szoros korrelációt mutat a munkahelyhez való lojalitásunkkal.
Az előadásokat követő, és szándékosan provokatív címet – Rendben vagyunk a fronton? – viselő kerekasztal-beszélgetés adott megfelelő közeget ahhoz, hogy a MOKK által az elmúlt hónapokban négy különböző múzeumi helyszínen (Szolnok, Veszprém, Celldömölk, Sopron) lebonyolított frontszemélyzeti képzés apropóján az alábbi kérdésekről beszélgessenek a képzéseknek helyet adó intézmények munkatársai a képzés egyik oktatójának, Bajzáth Juditnak a moderátori közreműködésével: Mi a frontszemélyzet szerepe? Hogyan befolyásolja a látogatói élményt a frontvonali munka? Mi a vezető szerepe a frontszemélyzet irányításában? Kin múlik a frontvonal sikere?
A kerekasztal konklúziója szerint a muzeális intézmény valamennyi munkatársa beleérthető a frontszemélyzetbe, ugyanakkor fontos lenne szituációtól függően akár írásban is lehatárolni, hogy kinek meddig terjed a hatásköre, mi az, ami elvárható. Persze nem hagyhatók el az ezzel kapcsolatos személyes beszélgetések sem, és az intézmény vezetésének attitűdje, hozzáállása is sokat számít abban, hogy a frontszemélyzet tagjai „ne dolgozóba, hanem dolgozni járjanak a múzeumba”. Söptei Eszter, a Kemenes Vulkán Park vezetője kitért rá, hogy a frontszemélyzet legalább annyiban arca az intézménynek, és összetevője a látogatói élménynek, mint a celldömölki látogatóközpont modern épülete. Az ehhez hasonló képzések nagyban segíthetnek ezt tudatosítani a munkatársakban. Szabadhegyi Zita, a Soproni Múzeum közönségkapcsolati munkatársa is arról számolt be, hogy a képzés hatására a soproni kollégák öntudatra ébredtek. Hajdu Franciska, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum kulturális menedzsere arról beszélt, hogy a frontszemélyzeti képzés valódi eredményt hozhat, észrevehetően lehet „lágyítani” vele az elsőre zordabbnak tűnő muzeális intézményeket is. Pató Mária, a szolnoki Damjanich János Múzeum osztályvezetője is a képzés nyomán tapasztalt előre lépésekről számolt be.
Szintén a téma összetettségére kívánt utalni a címadás a második kerekasztal-beszélgetés esetében is, amelyet dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyettese moderált. „Amire még gyúrnunk kell!” címmel arról volt szó a MOKK által szervezett Múzeumi menedzserképzés az esélyteremtő köznevelés szolgálatában című továbbképzés néhány résztvevőjével, hogy milyen kompetenciákra van szüksége egy múzeumi vezetőnek, és mi volt számukra a 120 órás képzés valódi hozadéka. A beszélgetőpartnerek Dankó Dalma, a Kegyeleti Múzeum intézményvezetője, Márkus Mariann, a hatvani Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény igazgatója és Medzihradszky Zsófia, a Magyar Természettudományi Múzeum általános és közművelődési főigazgató-helyettese, valamint a MOKK képviseletében Zádor Viktória, a projekt múzeumi komponensének képzési csoportvezetője voltak.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői több ponton is megerősítették, hogy a múzeumvezetőknek szóló továbbképzés személyiségtréningje által nagyobb fokú önismeretre tettek szert, fokozottan tudatosult bennük a személyes példamutatás és a munkatársak iránti empátia fontossága. Erősödött a vezetői öntudatuk, nőtt a jártasságuk akár a kamera előtt való szereplésről, akár a válsághelyzetek menedzseléséről, stratégiák felállításáról, vagy az intézmény érdekeinek fenntartó előtt történő képviseletéről legyen szó. A képzésre a legkülönbözőbb múzeumi területekről érkező résztvevők által pedig gyarapodott a mindennapi életben, közös projektek megvalósításánál is jól kamatoztatható kapcsolati tőkéjük. A külföldi előadó által bemutatott példák pedig extra inspirációforrást jelentettek a folytatáshoz, Márkus Mariann idézve: „Ha nem is úgy, ahogy Dubaiban, de ezt Hatvanban is meg lehet valósítani”.
Az előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket követő hozzászólásokon túl a résztvevőknek a nap délelőtti részében szakmai kiállító standokat felvonultató börze is remek alkalmat kínált a kapcsolatépítésre és az eszmecserére. A szakmai önismereti kérdőívtől és az irodalmi asztalkiállítástól kezdve a tapintással is felfogható városképen vagy a múzeumi szféra dolgozóit érintő kiégéssel kapcsolatos coachingon át a továbbképzésekről szóló képes beszámolókig, interaktív játékokig, a kedvezményes kiadványvásárig és a szaksajtó ismeretéről tájékozódó kérdőívig sok-sok érdekességgel készültek a kiállítók. (Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, Múzeumok és Látogatók Alapítvány, Pulszky Fiat, Ludwig Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága, Múzeum Café). A fennállásának századik évfordulóját ünneplő Hadtörténeti Múzeum pedig délelőtt és délután is ötféle választható tárlatvezetéssel várta a workshop vendégeit.
A MOKK továbbra is várja a jelentkezéseket a projekt keretében meghirdetett és ingyenesen elvégezhető szakmai továbbképzésekre, melyekről bővebb információ az alábbi linken érhető el:
http://mokk.skanzen.hu/kepzeseink.html
A II. Mesterségünk címere: múzeum szakmai workshopra a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú európai uniós projekt keretében került sor. A projekt kétmilliárd forint európai uniós forrásból valósul meg 2017. február 1. és 2020. január 31. között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi együttműködésében. A projekt megvalósítói elkötelezettek az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett.
Szerző: Kajári Gabi
Képforrások:
Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Szikits Péter
Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, Kajári Gabi
