Január 30-án a Trafó nagytermében kerül bemutatásra a Dollár Papa Gyermekei társulat legújabb előadása, az Árvácska, mely Móricz Zsigmond nagy sikerű regényének színházi adaptációja. A darab szereplői közt ott van Georgita Máté Dezső, Messaudi Emina, Ördög Tamás, Simkó Katalin, Stork Natasa, Terhes Sándor és Török-Illyés Orsolya, valamint itt tér vissza a színpadra Kulka János. Az előadás öt alkalommal látható a Trafóban, de már most minden jegy elkelt. Az előadás rendezőjével, Ördög Tamással beszélgettünk Móricz regényéről, a próbákról, valamint arról, milyen volt Kulka Jánossal színpadra lépni.
– Honnan jött az ötlet, hogy színpadra vigyétek az Árvácskát?
A tavalyi Denis Diderot: Az apáca bemutatónk kapcsán rájöttem, hogy kevés az olyan előadás, amit igazán komolyan lehet venni, márpedig Móricz regényét nem lehet másképp színpadra vinni. Manapság a humor és a nevetés iránti igény ural le mindent, alkotói és befogadói oldalról egyaránt. Ez veszélyes, mert így semminek sem lesz tétje.
– Egy interjúban azt mondtad, nagyon érdekel, miként tudtok klasszikus műveket mai formában bemutatni. Az Árvácska esetében is ez volt a vezérelv?
Igen, Móricz hiperrealista történetét próbáltuk kiemelni a tipikus falusi környezetből, amiben játszódik. Igyekszünk megmutatni a karakterek motivációit, hogy kit mi mozgat, milyenek a szereplők közti viszonyrendszerek. Semmiképp sem egy korlenyomatot akarunk bemutatni, azt ugyanis nem érzi elég közel magához a néző.
– Mondhatjuk, hogy modernizáltátok a regényt?
Ha nem is modernizáltuk, de próbáltuk időtleníteni, a történet azon jelentéseire, üzeneteire fókuszáltunk, amelyek kortól függetlenül is érvényesek.
– A Dollár Papa Gyermekei több klasszikus művet is színpadra vitt. Van emögött egyfajta kultúrmisszió is, hogy próbáljátok minél több emberrel megismertetni a klasszikusokat?
Ilyen motivációnk nincs, jelen esetben is inkább az izgalom, a kihívás hajt minket. Az Árvácska címét hallva Móricz Zsigmond neve mellett elsősorban a Ranódy László által rendezett kultikussá vált film jut az emberek eszébe. Óriási kihívás volt színpadra adaptálni a regényt. Teljesen máshogy működik a történet a színpadon, mint egy filmben.
– A könyv naturalisztikusan ábrázolja, milyen fizikai és lelki szenvedéseket kellett elviselnie Árvácskának. A darab 18 éven felülieknek szól. Ebből arra következtetek, hogy megrázó előadás lesz.
Remélem, hogy a nézők is így érzik majd. Engem megdöbbentett, hogy a könyv kötelező olvasmány volt a gyerekeknek. Annyira durva, brutális, hogy egy gyerek képtelen feldolgozni a sok bántalmazást, erőszakot, amit Árvácska elszenvedett.
– A történet olvasva is rendkívül drámai, tragikus. Miképp lehet ezt úgy színpadra vinni, hogy ne essetek a hatásvadászat csapdájába?
Hosszan elemeztük a regényt, rengeteget beszélgettünk róla a társulattal. Kialakult egy közös nézőpont ezzel kapcsolatban, ami remélhetőleg megóv minket attól, hogy hatásvadász legyen a darab. Ahogy te is mondtad, a történet önmagában is nagyon erős, így tovább fokozni már nem kell és nem is lehet.
– Hogyan zajlanak a próbák?
A darab szövege már nyár végére elkészült egy hosszas kutatómunka eredményeként. Decemberben csak asztali próbákat tartottunk és elemeztük az előadást. Hasonló volt a folyamat, mint a Dollár Papa Gyermekei többi produkcióinál. Az eddigi előadásainkban főleg a párbeszédek kerültek fókuszba, az Árvácska esetében viszont akció akciót követ. Rengeteget kellett dolgoznunk, hogy jól kitaláljuk, hogyan mutatnak majd a színpadon a különböző bántalmazások, amiket a főszereplő elszenved.
– Kulka János az Árvácskában lép színpadra először a két és fél évvel ezelőtti stroke-ja után. Azonnal igent mondott, amikor Bíró Bencével megkerestétek a szereppel?
Amikor felkértük a szerepe, elhívtuk egy másik Dollár Papa Gyermekei darabra, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljön az általunk használt formanyelvvel. Megnézte a Tágra zárt szemek próbája című előadásunkat a Trafó stúdiójában, és nagyon tetszett neki. Elkezdtünk beszélgetni róla, mi lenne a szerepe, és úgy döntött, szívesen vállalja.
– Úgy tudom, egy néma karaktert alakít majd.
Így van. János Végig a színpadon lesz, központi figurája lesz az előadásnak. Árvácska neki meséli majd el az élettörténetét.
– Hogyan hatott a társulatra Kulka János jelenléte?
Különleges találkozás volt. János sokkal régebb óta játszik, mint a társulat többi színésze. Jó érzés, hogy a szakma egyik „nagy öregjével” léphetünk színpadra. A próbák családias hangulatban teltek, nagyon jól éreztük magunkat. Nem emlékszem még egy olyan próbafolyamatra, ahol ennyit nevettünk volna. Annyi nyomor, megaláztatás jelenik meg a darabban, amit ép ésszel nem lehet kibírni, csak nevetve.
– Szerinted minek köszönhető Móricz Zsigmond regényének sikere?
Döbbenetes ereje van. Az olvasó nem hiszi el, hogy ez valóban megtörtént. Ugyanakkor állítása szerint Móricz szó szerint azt írta le, amit Csibe elmesélt neki a gyerekkoráról. Ez a fajta naturalizmus, őszinteség az egész regényt áthatja. Még akkor is, ha lehet, hogy nem egészen úgy történtek az események, ahogy a könyvben írta. Ráadásul egy gyerekről van szó, amitől még drámaibb az olvasmány.
– A Dollár Papa Gyermekei rengetegszer lépett már fel magánlakásokban. Mennyire helyszínspecifikus előadás az Árvácska?
Kifejezetten színházi környezetre, a Trafó nagytermére találtuk ki. Ilyen tekintetben sokkal jobban hasonlít a Csehovra.
– Hogyan élitek meg, hogy az első két előadásra máris elfogytak a jegyek?
Már a márciusi előadásra sincs jegy. Borzasztóan örülünk, hogy ekkora az érdeklődés a darab iránt. Valószínűleg ennek az is oka, hogy Kulka János ebben a darabban tér vissza a színpadra, és nyilván rengeteg rajongója ott lesz a Trafóban, aki régóta várta, hogy újra élőben láthassa.
