A párizsi megállapodás végrehajtása évente egymillió életet menthet meg világszerte a levegőszennyezés csökkentése révén – ez a becslés olvasható az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) az éghajlat egészségre kifejtett hatásairól szóló, a katowicei klíma-csúcstalálkozón szerdán bemutatott jelentésében.
Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülésén (COP24) szerdán felszólaló WHO-főigazgató, Tedros Adhanom Ghebreyesus szerint egyértelműen bizonyítható, hogy a klímaváltozás a levegő és a vizek tisztaságát, továbbá az élelmiszerellátást is veszélyezteti, ezáltal közvetlen hatással van az egészség romlására is. Az éghajlatváltozás fő okozójaként Ghebreyesus a fosszilis tüzelőanyagok égetését jelölte meg.
Az ENSZ égisze alatt működő WHO által készített, Katowicében szerdán ismertetett, a dokumentum leszögezi: a levegőszennyezés évente 7 millió ember halálát okozza világszerte, az ezzel járó veszteséget a dokumentum készítői 511 billió dollárra becsülik.
A világ tizenöt, a legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó országában a levegőszennyezés egészségre gyakorolt, pénzben kifejezett káros hatása a bruttó hazai termék (GDP) több mint 4 százalékát teheti ki becslések szerint, miközben a párizsi egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedések a globális GDP 1 százalékával egyenlő ráfordításokat kényszerítenék ki.
A jelentés szerint a klímavédelem nyomán világszerte javulhatna az emberek egészsége, ennek értékét szakemberek a klímavédelmi politika költségeinek kétszeresére becsülik. A haszon aránya a ráfordításokhoz képest például Kínában és Indiában még kedvezőbb lenne becslések szerint.
A WHO arra szólítja fel az ENSZ-tagországok vezetőit, hogy költségvetési politikájukban vegyék figyelembe az egészség és az éghajlatváltozás közötti összefüggést, alkalmazzanak a légszennyező anyagok csökkentését célzó pénzügyi ösztönzőket, szüntessék meg
„a klímaváltozás hatásait kivédő egészségügyi rendszerek előtt álló akadályokat”.
A világszervezet szorgalmazza továbbá, hogy a párizsi megállapodásban szereplő, az egészség felmérésére és védelmére vonatkozó kötelezettségvállalások tükröződjenek a nemzeti és globális szintű megvalósítási mechanizmusokban, a gazdasági és költségvetési politikában.
Ebben a vonatkozásban egyébként kedden Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke megerősítette: a 2020 utáni, mintegy 1,2 billió eurónyi kiadásokkal számoló európai uniós költségvetési keret 25 százalékát a klímapolitikára szánják.
A WHO azt is ajánlja jelentésében, hogy a felvázolt célok érdekében sor kerüljön „a városok és a nemzetek feletti kormányzás szerepének elősegítésére”, a civil társadalom és az egészségügyi szakemberek mobilizációjára.
A december 14-ig tartó COP24-en a 2015-ben elfogadott párizsi egyezmény részletes megvalósítási tervéről egyeztetnek a résztvevők. A klímaegyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2100-ig 2 Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest. Ez a megállapodás szerint többek között a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, illetve a kibocsátott szén-dioxid megkötésével és környezetbarát felhasználásával érhető el. Az egyezményt eddig 184 ország ratifikálta az ENSZ 193 tagállama közül. Nem csatlakozott hozzá Oroszország, Donald Trump amerikai elnök pedig tavaly nyáron jelezte: az Egyesült Államok 2020-ban kihátrál a megállapodásból.
