Adventi koszorú – Beszélgetés egy íróval és egy énekesnővel
Kelecsényi László író és filmtörténész komoly szakmai múlttal rendelkezik. Orbán Bori énekesnő nemrég hagyta el az iskolapadot. Mégis összetalálkoztak egy színházi esemény kapcsán. Az író-énekesnő páros más produkciókban is együtt szerepelt. Egymástól függetlenül ugyanazokat a kérdéseket tettem föl nekik.
Hogyan ismerkedtetek meg?
KL A Fészek Klub színésztanfolyamán találkoztunk. Felkértek, hogy írjak egy zenés darabot Bori számára Edith Piaf életéről. Eleinte nem akartam vállalni.
OB Lassan négy éve, hogy egy tehetségkutatón ajándékba kaptam, hogy a Fészek Művészklubban színészmesterség képzésre járhassak. Először Brigitte Bardot szerepére szemeltek ki, végül azonban a hangom és az alkatom miatt a rendező kitalálta, hogy Edith Piaf gyerekkoráról kellene egy darab. Kelecsényi Lászlót kérte meg, hogy írja meg a művet, s az egyik óra végén énekeltem neki néhány sanzont. Így indult a találkozás.
Miért vállalkoztatok az együttműködésre?
KL Meghallgattam hogyan énekli Piaf dalait. A hangja teljesen levett a lábamról. Kitaláltam, hogy az ő életkorához és alakjához igazítva írom meg a zenés játékot. Folyamatosan alakult a szöveg, szinte csak az volt biztos, milyen dalok hangzanak majd el.
OB Húszévesen nekem ez nagy megtiszteltetés volt. Egy ismert író elvállalta, hogy ír egy darabot. Akkor minden olyan hirtelen történt, s most fogom fel, milyen nagy dolog, hogy a sanzonéneklésem miatt szinte rám lett írva a mű.
Mit jelentett nektek Edith Piaf személye és művészete?
KL Kamaszkoromban nagy rajongója voltam a francia kultúrának, főként a filmművészetnek. Átéreztem, mekkora veszteség az ő halála. Csak 47 évet élt, de abba majdnem minden belefért. Sugárzott belőle a szenvedély, az érzelmek diadala. Ha énekelt, nem tudtam közömbös maradni. Aztán gyűjtöttem a lemezeit, és jóval később csodáltam a róla szóló remek életrajzfilmet.
OB Amikor megkaptam a feladatot, akkor kezdtem igazán Edith Piaf dalaival foglalkozni. Előtte gyerekkoromban sokat hallottam róla szüleimtől is, illetve tizenhat évesen már belemélyültem a dalokba, amikor a francia tanáromhoz jártam. Lefordítottuk a szövegeket, és acapellában elkezdtem őket énekelni. Később tudtam azonban Piaf életét igazán átérezni, akkor nőttem föl a sanzonjai lényegéhez. Igazán előadni azt a fájdalmat és sok-sok érzelmet nem lehet, hiszen ezt csak ő tudhatta, a saját életét énekelte meg. Azt hiszem, az ő lényege nemcsak a hangja és törékeny alkata, hanem hozzájárul ehhez a hatalmas istenhite. Az ő művészetében ez a meghatározó. Úgy tudta mindezt kezelni, hogy megmaradt nagybetűs embernek. A hite és az ebből fakadó tehetsége tette őt naggyá.
Azt hallottam, hogy elég kalandos sorsa volt ennek a zenés játéknak. Miért?
KL Valóban kirúgogattak minket innen-onnan, külön-külön. De már csak a szépre emlékezem. Akiknek nem kellettünk, azok most bánhatják a döntésüket.
OB Ez kapcsolódik az első kérdéshez, a megismerkedésünkhöz. Nézeteltérés alakult ki az akkori rendező úr és köztem. Egyik nap Lacitól tudtam meg, hogy a szerepre más színésznőt keres, én meg szóhoz sem tudtam jutni, hiszen úgy törölt mindenhonnan, és úgy rúgott ki, hogy fel sem fogtam, mi történik. Akkor nagyon megviselt ez, de a darab megmenekült. Új címet kapott, és bővebb is lett. Végül más színészekkel bemutattuk felolvasó estként 2017-ben az óbudai Kulteában.
Mit jelent szakmai szempontból egy kezdő előadó és egy jó értelemben rutinos szerző találkozása? Tudtok tanulni egymástól?
KL Színpadi szerzőként magam is kezdő vagyok. Úgy vélem, a darabírást csak gyakorlatban, közösségben, társulatban lehet igazán megtanulni. Nem szégyellem bevallani, sok inspirációt kaptam Orbán Boritól. Bármily különösen hangzik, éveink száma ellenére, számos dologban nagyon hasonlóan gondolkodunk.
OB Bár húszévesen a színházi munka nagy kihívás volt, de már rendszeresen koncerteztem. Nyilván a színészi játékról és a rendezésről sokat tanulhattam Lacitól. Ő meg talán a zene és a sanzonok világát ismerhette meg mélyebben általam.
Szoktatok vitázni, esetleg összecsapni egy-egy színpadi megoldás kapcsán?
KL Mikor egy másik darabomat állítottam színpadra, a próbánkra betévedt egy vehemens természetű dramaturg-rendező, aki azt vélte, hogy nem dolgozunk, mert olyan csöndben vagyunk. Szerintem egy előadás sorsa a jó vagy rossz színészválasztáson múlik. Ha jól osztok szerepet, félig nyert ügyem van, nem kell ordítozni, mások lelkébe gázolni. Nem tagadom, volt bennem némi feszkó, mit tud Bori színészként. Várakozáson felül teljesített, produkciója zenei része szárnyára kapta a figurát.
OB Szerencsére eddig ilyen nem történt, általában mindig egyetértettünk. Van, hogy javasolunk valamit, amit megfelelőbb megoldásnak hiszünk, de mindig meg tudtunk egyezni.
Milyen terveitek vannak egymástól függetlenül a pályátokon?
KL Van egy kész regényem, elég vaskos kötet lesz, ha lesz. Ám most épp nincs zsűri, amelyik osztaná a pénzeket a kiadóknak. Bűnangyal a címe, mai szerelmi história, két, saját szexualitásuknak kiszolgáltatott főhőssel. Drámákat továbbra is írok: essen le az olvasók álla, most épp Marilyn Monroe és Hruscsov találkozásáról, kapcsolatáról csinálok egy színdarabot.
OB Talán közös tervnek mondhatom, szeretnénk, hogy a darabnak további előadásai legyenek. Azon kívül benne vagyok több állandó zenei formációban. Szeretném kiemelni legújabb együttműködésünket Cséki Kálmán jazz zongoristával. Vele elsősorban jazzt játszunk, rengeteg remek, új számot tanulok általa. Megemlítem még Pánczél Kristófot, aki korábban a tanárom volt, vele francia sanzonokat illetve régi slágereket játszunk. A Wizművek zenekarral is fel fogok lépni. Tervem az, hogy minél több koncertem legyen itthon és akár külföldön is, minél nagyobb közönség előtt.
Nemsokára itt a karácsony? Mit jelent nektek az ünnepi várakozás?
KL Ilyenkor még magam is gyerekké válok egy kicsit. Hátha tényleg eljönnek az angyalok. Hátha megkapom, amire titokban vágyom. Türelmetlen is vagyok, az ember mindig elégedetlen. Pedig sok ajándékot kaptam az életben, most is azt érzem, valamilyen feljebbvaló lény gondoskodik rólam, súg nekem, ösztönöz a jóra.
OB A modern ember elkanyarodott a karácsony értelmétől. Mindenki láthatja, tapasztalhatja, hogy mennyire vagyonközpontú lett a legfőbb ünnep. A várakozás, a meghittség helyett inkább az őrület uralkodik el, nemcsak az emberek mindennapjaiban, hanem sajnos a lelkükben is. Ezt magamon is tapasztalom, de igyekszem befelé koncentrálni, és tényleg Jézus születését várni, hiszen erről szól a karácsony. Úgy érzem, hatalmas kegyelem, hogy ezt megélhetjük, és szinte egy új élet lehetőségével kezdjük a következő évet. Mintha mindig kapnánk egy új esélyt az életben.
Ha jönne az a mesebeli tündér, hogy teljesítse három kívánságotokat, mik lennének azok?
KL Kezdő hírlapíró koromban én is fel szoktam tenni ezt az interjúkérdést. Nem kerülöm ki a választ, és nem rangsorolok. Legyen béke benn a szívekben és a való életben. Adjon az Isten, vagy aki ebben felelős, hosszú életet, hogy sokáig dolgozhassak. És szeressék az emberek, amit nekik írok.
OB A legfőbb az volna, szeressem magam annyira, hogy érezzem, megérdemlem a boldog élet lehetőségét. Talán kis kérésnek tűnik, és csak rajtam múlik, de azt kérném, hogy az erőt adja meg, amivel ezt meg tudom lépni. A második az lenne, hogy mindig ki tudjam magamból énekelni az örömöt, fájdalmat, és ez az embereknek adjon valami pluszt. A harmadik az volna, hogy mivel nagyon szeretek álmodni, azt kérném, egy napig minden jó álmomat megélhessem, hozzá téve, hogy ezek nem 21. századi történések.
Lesz folytatás? Terveztek újabb együttműködést?
KL Rajtam nem fog múlni. Szeretnénk az Egy párizsi veréb című darabunkat minél több nézőhöz eljuttatni. Nyitottnak kell lennünk. Engedni a hívásoknak, a képtelennek tetsző ötleteknek. Orbán Borival például egyszer arról beszélgettünk, mi lenne, ha megelevenítené színpadon Brigitte Bardot alakját.
OB Részemről természetesen. Szeretném, ha a Piaf-darab már igazi színházként lenne eljátszva, lehetőleg minél többször, minél több helyen.
Készítette Jelenits Györgyi
