Csehszlovákia megalakulásával és történetével összefüggő legfontosabb dokumentumok eredeti példányai is láthatóak lesznek azon a kiállításon, amely vasárnap nyílik a cseh Nemzeti Múzeum felújított történelmi épületében Prágában.
A nagyszabású történelmi tárlatot, amelyet a cseh és a szlovák nemzeti múzeum rendez közösen, a két ország külügyminisztériumainak, illetve kulturális tárcáinak közreműködésével, a csehszlovák állam megalakulásának 100. évfordulója alkalmából rendezték meg. Prága után később Pozsonyban is megtekinthető lesz.
Egyebek között most első ízben lesz nyilvánosan látható a müncheni egyezmény eredeti német példánya.
A nemzetközi megállapodást 1938. szeptember 30-án a bajorországi Münchenben írta alá Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország, aminek következtében Prága kénytelen volt átengedni a náci Németországnak Csehország döntően németek lakta vidékét, a Szudétákat.
Tíz évvel ezelőtt Prágában már kiállították az egyezmény angol és olasz nyelvű eredeti példányát. A francia dokumentumról nem tudni semmit, úgy tűnik, elveszett. Akkor a dokumentumokat több mint 250 ezer ember nézte meg. Az egyezményhez több térkép is tartozik, amelyeken pontosan kijelölték, hogy mely csehszlovák területeket kell Prágának átengednie a náci Németországnak.
Ugyancsak kiállítják az amerikai cseh és szlovák emigráció szervezetei között 1918-ban Pittsburgh-ben létrejött egyezményt, amelynek célja a csehek és a szlovákok közös államának a létrehozása volt. Az érdeklődők láthatják továbbá az első világháborút lezáró békeszerződések Csehszlovákiát érintő dokumentumait, illetve az 1939-ben Emil Hácha akkori csehszlovák elnök és Adolf Hitler náci vezér által aláírt jegyzőkönyvet is Csehország német ellenőrzéséről.
A prágai cseh Nemzeti Múzeum történelmi épülete több évig tartó felújítás és korszerűsítés után vasárnaptól lesz részben újra látogatható.
A legnagyobb és legfontosabb cseh muzeális intézmény 1891-ben épült neoreneszánsz palotája a Prága központjában lévő Vencel tér legjellegzetesebb műemléke. Maga az intézmény idén ünnepli megalakulásának 200. évfordulóját.
A prágai Nemzeti Múzeumot, amelynek első neve Hazafias Múzeum volt, 1818-ban a korabeli cseh arisztokrácia több kiemelkedő hazafias érzelmű személyisége alapította, ők adták össze az induláshoz szükséges tőkét. Az első történelmi és régészeti gyűjtemények a Hradzsinban álló Sternberk-palotában lettek kiállítva (1821-1846). Az intézmény második székhelye a Vencel-térhez közeli Nostic-palota lett (1847-1892), majd a század végén, 1891-ben felépült a ma is álló speciális múzeumi épület.
A számos történelmi esemény színhelyének és néma tanújának számító, Josef Schulz tervezte értékes múzeumi épület nagyszabású felújítását és korszerűsítését 2015 elején kezdték el. Bár a felújítási munkák teljes befejezését 2019 februárjára tervezik, az épület Csehszlovákia megalakulása 100. évfordulója alkalmával részben már újra megnyílik a nagyközönség előtt. A múzeum az év végéig ingyen látogatható.
A tervezett felújítási költségek teljes összege megközelíti az 1,5 milliárd koronát (16 milliárd forint).
Az ezredforduló után a Nemzeti Múzeum megszerezte az államtól a történelmi székhely szomszédságában álló egykori csehszlovák szövetségi parlament 1970-ben felépült modern épületét, ahol a jövőben a gyűjtemények egy része kap elhelyezést. A volt szövetségi parlament épületében a múlt század 90-es éveinek közepétől egy évtizeden keresztül a Münchenből Prágába települt Szabad Európa Rádió (SZER) működött. Az épület 2006-ban azután került a múzeum tulajdonába, miután a SZER elköltözött az újonnan épített székhelyére.
