Egy eddig ismeretlen ókori orvosi szöveget tartalmaz a Bázeli Egyetem kétezer éves papirusza, amely a 16. század óta okoz fejtörést a kutatóknak.
A bázeli papiruszgyűjteményben öt nyelven írt hatvanöt dokumentum sorakozik, amelyeket 1900-ban vásárolta meg az egyetem „oktatási segédanyagnak”, kivéve közülük két iratot. Utóbbiak a 16. században kerültek Bázelbe, és valószínűleg Basilius Amerbach (1533-1591) helyi jogtudós és professzor műgyűjteményébe tartoztak.
Az Amerbach-papírok egyike, amelynek mindkét oldalán tükörírás látható, évtizedek óta tartja izgalomban a kutatókat – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon.
A Bázeli Egyetem szakembereinek azonban most ultraibolya és infravörös felvételek révén sikerült megállapítaniuk, hogy a kétezer éves dokumentum valójában nem egyetlen papirusz, hanem többrétegnyi papirusz összeragasztva. Külön szakértő érkezett Bázelbe, hogy szétválassza a lapokat, és a kutatók most először elolvashassák a görög nyelvű szöveget.
„Ez egy szenzációs felfedezés”
– mondta Sabine Heubner, az egyetem ókori történelemmel foglalkozó professzora, hozzátéve, hogy az intézmény papiruszgyűjteményében sorakozó dokumentumok többsége levél, szerződés és elismervény, ám most egy irodalmi szöveg került elő, amely jóval értékesebb.
A papirusz ráadásul egy eddig ismeretlen ókori szöveget tartalmaz.
„Most már kijelenthetjük, hogy ez egy késő ókori orvosi szöveg, amely a ‘hisztérikus apnoé’ jelenségét írja le”
– mondta a szakember. A kutatók feltételezése szerint a szöveg a görög származású római orvostól és filozófustól, Galénosztól származhat, vagy egy ismeretlen magyarázó szövege lehet az ókori tudós egyik munkájának.
A Hippokratész után az ókori világ második legjelentősebb orvosaként számon tartott Galénosz (i. sz. 129-201) neve azután merült fel, hogy egy szakértő hasonlóságot fedezett fel a bázeli papirusz és az úgynevezett ravennai papiruszok között. Utóbbiak közt Galénosz több olyan kézirata is megtalálható, amelyekre később más szövegeket írtak rá (palimpszeszt). Hasonló módon, a bázeli dokumentum talán a középkori újrahasznosítás áldozatává vált, és azért ragasztották össze a lapokat, hogy masszív könyvkötésként használják őket.
A Bázeli Egyetemi Könyvtár három évvel ezelőtt bukkant rá saját pincéjében a több mint száz évvel ezelőtt megvásárolt papiruszokra. A görög, latin, kopt és hieratikus írásokat tartalmazó dokumentumok elsősorban hétköznapi iratok. A levelek, szerződések és elismervények sokat elárulnak a kétezer évvel ezelőtt élt egyszerű emberek hétköznapjairól.
Az újra megtalált gyűjteményt a Svájci Nemzeti Tudományos Alap támogatásával digitalizálták, lefordították, és tavaly már egy kiállításon is bemutatták a történetét. A kutatók a tervek szerint 2019 elején fogják publikálni munkájuk összes eredményét.
Huebnernek és kollégáinak a munkálatok során sikerült megfejteniük a papirusz rejtélyét.
