Lehet-e politikai szabadság kis hazánkban?

João Carlos Espada: A politikai szabadság anglo-amerikai hagyománya [The Anglo-American Tradition of Liberty: A view from Europe] – Typotex Kiadó, 2017 – fordította Kalmár Andrea – 264 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-2799-72-8

A Typotexnél megjelenő PANTA-sorozat – sorozatszerkesztő Jany János – fontos szerepet tölt/het/ne be a magyar közgondolkodás alakulásában, már pusztán azzal is, hogy „kifelé tekint”, s a világ más – tőlünk különböző – részeiről szállít releváns ismeretet. Egy be- vagy inkább visszazárkózásra kárhoztatott országban minden ilyen törekvés fontos, főleg, ha megalapozott. A PANTA (zmány Egyetem Nemzetközi Tanulmányokkal foglakozó szakmai közössége) ráadásul tényleg releváns információkat szállít.

A korábbi kötetek jórészt Ázsiára koncentrált. Voltak olyan könyvek, melyek a magyar olvasók számára elsősorban a sokszínűség és a sokszempontúság ünnepének számítottak, s voltak olyanok, melyek – a köz szerint is – a bőrünkre mennek; utóbbira példa a sorozat szerkesztője által jegyzett kötet az iszlamizmusról.

A politikai szabadság anglo-amerikai hagyománya című kötet – alcíme szerint: „európai szemszögből” – szintén olyasmi, ami a mi bőrünkre megy. Tűnhet a szerző, João Carlos Mosqueira Mendes Espada, a Portugál Katolikus Egyetem politológiaprofesszora, távoli ismeretlen személynek, s magyar nyelvű megjelenését gondolhatjuk akár egzotikumnak is. Első ránézésre a téma sem olyasmi, ami meg kellene, hogy rázzon minket!

Én mégis azt állítom, hogy ez egy fontos könyv.

Nekünk fontos, Magyarországon fontos és ha nem történnek alapvető változások – ilyenek ritkán szoktak „csak úgy” történni –, akkor napról-napra egyre fontosabb lesz.

Ha nem akarjuk egész életünket a NER által diktált kitalált és működtetett „magyar szabadsághagyomány” rabságában tölteni, akkor el kell kezdeni gondolkodni az utakról és a kiutakról… meg a tévutakról is! Nem csak a politikusoknak és politológusoknak, hanem „úgy általában” az embereknek. Nekünk! És jó lesz sietni, mert a rendszerváltozás óta eltelt idő bebizonyította, hogy „unius linguae uniusque moris regnum imbecille et fragile est”( az egynyelvű és egy szokású ország erőtlen és törékeny) – és egy ilyenben az embereket mocskosul meg lehet vezetni! Főleg, ha nem tanulnak meg a saját fejükkel gondolkodni. Akinek elege van abból, hogy semmi nem úgy van, mint ahogy azt a tömegtájékoztató eszközökből hallja, az – ha nem tud/akar kivonulni – előbb-utóbb rákényszerül arra, hogy saját mérleget állítson fel. Egy ilyen mérleget pedig csak az ismeretek hitelesíthetnek, s az állítások  csak valamihez viszonyítva helyezhetők el a gondolkodás rendszerében. Ilyen „valami” João Carlos Espada érthetően megírt, logikusra faragott, s magyarul is befogadható könyve.

João Carlos Espada könyve azért fontos, mert mondandóját olyan gondolkodókra építi, akik – legalább részben – a politikai gondolkodás és a szabadság mibenlétének megragadására tették fel az életüket: Edmund Burke, Alexis de Tocqueville, Karl Popper, Friedrich Hayek, Isaiah Berlin, Leo Strauss, Ralf Dahrendorf… és az elemzett gondolkodók között akad olyan is – nem véletlenül került a kötet címlapjára –, aki a lehető legaktívabb résztvevője volt a politikai élet alakításának:

Winston Churchill!

Churchill és lánya, Sarah (1928)
Churchill és lánya, Sarah (1928)

Lehet – és van is miért! – kritikával illetni „a nyugat” társadalmi és politikai berendezkedését, érdemes figyelembe venni, hogy a világnak azon a fertályán boldogulást kereső honfitársaink nem feltétlenül csak az anyagi jólét vagy a kalandvágy miatt keresik ott a boldogulásukat. Egy valamit nem lehet – vagy legalábbis nem szabadna – figyelmen kívül hagyni: a tényt, miszerint pillanatnyilag az anglo-amerikai világ rendszere és szabadságfoka „a legkevésbé rossz”. Ahhoz mindenképpen elég jó, hogy viszonyításul szolgáljon ahhoz, ami a mi házunk táján zajlik. (Jöhetnek a trollok!)

Egy portugál szerző angol nyelvű kötetének magyar megjelenése sokak figyelmére számot tarthat. Tessék elkapkodni, tessék belemerülni! Ígérem, hogy sok hazai dolog és itthoni történés érthetőbbé válik João Carlos Espada könyvének tükrében.

Megosztás: