Mit érzünk, ha meglátjuk a testet, ami ráadásul mozog?

Mit tesz a tánc velünk? Hogyan hat arra, aki táncol, és hogyan hat arra, aki nézi? Veszélyes? Félünk tőle? Mindent szabad a táncban? Milyen lesz a tánc jövője? Hód Adriennel, a Hodworks kortárstánc-társulat vezetőjével beszélgettünk a legújabb, SUNDAY című produkciójukról, amely ezeket a kérdéseket járja körül érzékeny önreflexióval és tabuk nélküli testkutatással.

Mi volt az a pillanat, amikor megfogalmazódott benned ez az előadás? 

HÓD ADRIENN: Nem köthető egy pillanathoz. Ez egy folyamat. Két kreáció közötti időszakban jelen vagy az életben. Vannak gondolatok, amelyek elkezdenek megragadni benned, kérdéseid lesznek, érzékelsz, érzel, találkozol helyzetekkel, elkezd tisztulni, hogy mi az, amire rámutatnál, például valami mellett vagy valami ellen kezdesz menni. Meghatározza az is nagyban, hogy eddig hol jártál, és az esetleg merre bontódik tovább. Másrészt a működésünk is követeli az évi egy bemutatót, tehát a „teljesítés” is determinálja a „gyűjtést”, a kreativitás megindítását. Ez egy figyelem.

Fotó: Rácz Dániel

A közös munka, a próbafolyamat alatt hogyan alakult a koncepciód? Volt olyan tapasztalatod, ami nagyban megváltoztatta az elképzeléseidet?

A felkészülési időszakban már eldöntöd, hogy kikkel dolgozol. Nagyon meghatározó a partnerek kiválasztása. Amikor bemegyünk a stúdióba, akkor egy hosszú improvizációs időszak indul. Ahol sok időt és teret hagyunk arra, hogy minden alkotótárs saját maga reagáljon és dolgozzon az anyagon. Aztán a következő fázisban történik a struktúra felrakása, ami már az előadás megformálása. De több rejtélyes lépés jellemzi az eddigi összes alkotófolyamatot. Minden kreációnak megvan a maga sajátossága. Soha nem történik meg teljesen ugyanaz a folyamat. Ez a természete, sajátos és ismeretlen. Tehát nem mondható meg, hogy pontosan hogyan zajlik. Mindig kell a helyzetben reagálni arra, ami történik, és többféle eszközzel kell építkezned.

Az előadás leírását olvasva olyan, mintha a koreográfusi-táncosi szakma „kézikönyve” lenne a SUNDAY: mély tanulmány arról, hogy mit jelent táncművészettel foglalkozni. Valóban így van? Vagy a táncművészeten túlra is vonatkoztathatók azok a kérdések, amiket feltesztek?

Az utóbbi időben egyre jobban érdekel, hogy ki az, aki előad, hogyan éli meg a szakmáját/munkáját, mennyire kötődik össze a személyisége azzal, amit a színpadon csinál, az egyik hogyan formálja a másikat. Mit érez, amikor kimegy a színpadra, mi történik vele egy próbafolyamat alatt, hogyan lavíroz ebben a szakmában? Ez már valahol a GRACE című előadásunkban elkezdődött, erősen folytatódott a Szólókban, és most itt a SUNDAY-ban is. Emellett érdekeltek a testhez és a mozgó testhez kapcsolódó előítéletek. A tánc morális megítélése. Hogyan állunk ma ezzel? Mit érzünk és gondolunk, ha meghalljuk és meg is látjuk a TEST-et, ami ráadásul MOZOG is? A téma spektrumának tágításában sokat segített különböző kulturális normák és értékrendszerek tanulmányozása, a jogosultságuk megértése.

Mennyiben más a SUNDAY, mint más előadásaid, pl. a PIRKAD? Van olyasmi, amivel itt kísérletezel először?

Az előadás még nem készült el. Most vagyunk a szerkesztés, összerakás fázisában. Nem tudok most még erről nyilatkozni, nem szeretném összehasonlítani az eddigi munkákkal.

Fotó: Rácz Dániel

Milyen hang- és milyen látványvilágot képzeljünk el?

Élőzenét játszik Gryllus Ábris, aki az egész próbafolyamatban részt vett, ő is a teremben improvizált a táncosokkal. Így azt hiszem, hogy ez egy másféle érzékelés volt számára is, mint amikor egyedül dolgozik stúdióban. De erről ő tudna többet mondani. Aki ismeri az eddigi előadásainkat, az tudja, hogy a fókusz az előadókon van, itt sem lesz ez másként.

Ha már felvetitek a kérdést az előadás ismertetőjében: te milyennek képzeled a tánc jövőjét?

Fontos számomra a tanítás. Nagyon izgat, hogy merre tart majd az, amit ma kortárstáncnak nevezünk. Már most is nagyon szélsőséges az a formavilág, amiben megjelenik. Nagy nyitás és felemelő érzés van bennem, amikor arra gondolok, hogy mi lesz a jövőben a tánccal. Az ismeretlensége felborzol, és nagyon szeretnék én is részese lenni a változásnak.

Ha valakinek ez volna a legelső kortárstánc-előadás az életében, mit mondanál neki, hogy segítsd a megértést, befogadást?

Dolgozzon azzal, amiket érez és gondol. Minden rendben van.

 

A SUNDAY bemutatója 2018. február 15-én lesz a Trafóban, majd az előadás másnap, február 16-án is látható. Addig is nézzünk bele a Hodworks egyik korábbi, több igen komoly szakmai elismerést kapott előadásába, a PIRKAD-ba, amely a mozgás teremtésével foglalkozik, és 2013 óta folyamatosan műsoron van:

Megosztás: