Könyvcsemege jelenik meg a Könyvfesztiválra, Tavalyi vaj -finn groteszk novellák címen a librarius könyvek sorozatban. Könyvbemutató afesztiválon központi pódiumán április 20-án, pénteken délután 16.00 órakor.
A bemutatón szerepel a könyv két fordítója, Kovács Ottilia és Huotari Olga, a könyv szerkesztője, Podmaniczky Szilárd, a könyből Záhonyi Enikő színművész olvas fel.
A könyvben 16 finn groteszk novella szerepel, az ötvenes évektől napjainkig. Minden évtizedből válogattunk írásokat, amelyekben beszélő kutyától, nappaliba berontó szarvason át, Vatikánba rohanó asszonyokon keresztül a kéz nélküli királyok birodalma is megjelenik. A novellák a groteszkre jellemzően szórakoztatóak és szellemesek, miközben csípős iróniával kritizálnak. A kötetben az ismertebb nevek, Daniel Katz, Kari Hotakainen mellett fiatal, magyarra eddig nem fordított írók is szerepelnek. A finn groteszk történeti alakulásáról az utószóban, a szerzők írói pályájáról a könyv végén összegyűjtött életrajzokból tájékozódhatnak.
Részlet a könyvből:
Kari Hotakainen
ÉLET DROG NÉLKÜL
(Huumeeton elämä, 2000)
Vannak fiatalok, akik díjnyertes dokumentumfilmekben
szerepelnek, fekete négyzettel kitakart fejjel és eltorzított
hangon arról mesélnek, milyen szereket szedtek, és hogyan
vált értelmetlenné az életük. Az ilyen filmek záróképeként
a rendező általában valami piszkos betonfal előtt áll, és további
pénzeket követel a döntéshozóktól az ifjúsági munkára.
Én azonban nem ilyen fiatal vagyok, és úgy gondolom,
nekem is jogom van elmondanom a magam történetét.
Most tehát bemutatom, milyen az élet drog nélkül. Remélem,
ezzel segíthetek mindazoknak, akik netán egy másfajta
életről álmodnak.
Egy szokásos hétköznapom a tisztálkodással kezdődik.
Lezuhanyzom, mégpedig alaposan, hónalj, hajlatok, na és
persze a fogmosás. Ezután jön a reggeli. A reggelizőasztalnál
már ott ül a nővérem, Noora, az apám, Seppo, és az
anyám, Riitta. Remek, derűs emberek. Noora fuvolázik és
lovagol. Seppo kocog és tollasozik, Riitta iszapmasszázsra
jár és folyamatosan fejleszti önmagát. Én teremhokizom és
számítógépes játékokkal játszom. Jóízűen megreggelizünk,
közben megbeszéljük, ki mit fog csinálni aznap. A reggeli
kellemes hangulata elkísér egész nap.
A gyümölcslé és müzli előtt néhány szó a szüleimről.
Apám és anyám nem csalják meg egymást. Seppo sohasem
megy el sörözni, Lappföldre sem utazik el a kollégáival, ki
nem állhatja a síparadicsomokat. Anyám, Riitta egyszer
ugyan beleszeretett egy jógaoktatóba, de aztán tisztázták a
dolgot Seppóval. Az ügy még nem jutott el az ágyba bújásigig,
és Riitta bocsánatot kért a románc miatt. Seppo megértő
volt, hiszen egy hosszú kapcsolatban előfordulhat, hogy az
egyik házastársban vonzalom ébred egy másik ember iránt.
A reggeli megalapozza az egész napot, ezért a gabonapelyhen
és pirítóson kívül az asztalunkon mindig van felvágott
és gyümölcs. Seppo még müzlit is szokott enni,
többletenergiára van szüksége, mivel kocogva jár munkába.
Hasznos mozgás, a szó legszorosabb értelmében. Riitta
kávét is szokott főzni, de csak fél csészével iszunk. Ez újdonság.
Közösen határoztuk el, hogy csökkentjük a kávéfogyasztásunkat,
hiszen csupán egy élvezeti cikkről van
szó, sőt, tulajdonképpen méregről. Esténként nyugtató teákat
iszogatunk, amelyek segítenek az elalvásban. A kiegyensúlyozottság
alapja a megfelelő mennyiségű pihenés
és a helyes étrend. Reggeli után elbúcsúzunk egymástól.
Még mindig adunk egymásnak puszit, jóllehet én is, Noora
is szinte felnőttek vagyunk.
Amint hazaérünk az iskolából, lezuhanyozunk és elkészítjük
a házi feladatot. Egy fiatal ember életének középpontja
az iskola. Igazi szellemi erőfeszítések nélkül a
tévéből és a netről áradó zagyvaság rabjaivá válhatunk. Seppo
és Riitta támogatnak bennünket a tanulásban, ugyanakkor
hangsúlyozzák, hogy az élet nem csupán az iskolát
jelenti. Seppo szívesen viszi Noorát fuvolaórára, nekem pedig
egy új számítógépet vett karácsonyra. Mi Noorával azzal
fejezzük ki hálánkat, hogy mindig levisszük a szemetet, és
hetente felváltva mi mossuk le a kocsit. Az autómosás igen
időigényes munka, mivel magas, egyterű kocsink van. Az
autó kiválasztásakor Seppo döntését családunk átlagmagas-
ságával indokolta, ami
a kocsi plafonkárpitját súrolná. Átlagot meghaladó
testmagasságunk az egészséges, fejlődést támogató étrendünkkel
magyarázható.
Olyan család vagyunk, ahol a családtagok sokat beszélgetnek
egymással, mindig is ilyenek voltunk. Lefekvés előtt
összegyűlünk a nappaliban a kandalló mellett, és megrágjuk
a nap eseményeit, történéseit. Megrágjuk – ez Riitta kedvenc
kifejezése. Számba vesszük a fájdalmas témákat. Általában
mi, fiatalok beszélünk, de időnként Seppo és Riitta is hozzászól.
Azt tapasztaltuk, hogy ezeknek a beszélgetéseknek
köszönhetően családunk egyre szorosabb közösséggé kovácsolódik.
Ez jó dolog. Csak az összetartó család képes szembenézni
a fejlődés rémképeivel, és kivédeni a társadalomban
burjánzó erőszakot. Seppo szívesen használ hasonlatokat.
Véleménye szerint a család olyan, mint egy sün, amely azonnal
összegömbölyödik, ha a fenyegető külvilág behatol bekerített,
békés kertünkbe.
Engem és Noorát elég szabadon neveltek. A szabadság
nem lazaságot jelent, hanem annak a szabadságát, hogy a
magunk fejével gondolkodjunk. Seppo mindig hangsúlyozza
az akarat jelentőségét. Vajon megnyerte volna a finn jégkorong
válogatott a világbajnokságot emberfeletti akarat
nélkül? Nem. Én a biokémia mellett döntöttem, Noora a
tájépítészet felé hajlik. Riitta, aki laboratóriumi asszisztens,
csodálja becsvágyunkat. Ő lemondott a továbbtanulásról,
amikor beleszeretett Seppóba, aki éppen a születésem előtt
fejezte be közgazdasági tanulmányait. Mindebből is látszik,
mennyi áldozatot hoztak értünk. Ha nem lennénk, a tengerparton
lakhatnának, most legalább 500 méterre van tőlünk
a tenger. A tenger mindannyiunk számára kedves
elem. A kiszámíthatatlanságot képviseli, családunk tökéle-
tes ellenpontja. Gyakran sétálunk ki a partra, nézzük a hullámokat,
amelyek zabolátlanul csapódnak a parti kövekhez.
A hullámok szabadok, senkinek nem tartoznak felelősséggel.
Szüleink viszonyulása ébredező szexualitásunkhoz kimondottan
egészséges, ezt szépen jellemzi a következő példa
is. Tavaly télen kezdtem el járni Minnával. Amikor
Minna először maradt nálunk éjszakára, Seppo bekopogott
a szobámba, hogy váltson velünk pár szót. Megkérdezte, tervezünk-
e szeretkezni aznap éjjel. Nem feleltünk, de piruló
arcunk megadta helyettünk a választ. Seppo óvszert vett elő
pizsamája felső zsebéből, és röviden elmagyarázta a használatát.
Külön felhívta a figyelmünket, hogy a gumi akkor
helyezhető megfelelően a helyére, amikor a legintenzívebb
az erekció. Néhány papír törlőkendőt is átnyújtott az esetleges
nedvek letisztításához. Az ajtóból visszafordulva meghitt
és kellemes éjszakát kívánt nekünk.
Az eddig felsorolt okokból Noorával megbeszéltük, hogy
gondoskodni fogunk a szüleinkről, amikor elérik jól megérdemelt
nyugdíjas éveiket. Magamban eldöntöttem, hogy
ha majd összeházasodok Minnával, rendszeresen fogom látogatni
a szüleimet, és minél többet igyekszem átvenni élettapasztalataikból.
Bizonyos vagyok abban, hogy Seppo
bölcs öregember lesz, Riitta pedig aranyos nénike. Jelenlegi
életmódjuk alapján hosszú, egészséges öregkor jósolható a
számukra. Riitta játszik a gondolattal, hogy majd nyugdíjasként
esetleg mint jógaoktató szerezzen egy kis mellékjövedelmet,
ennyire frissnek érzi magát. Seppo azt tervezi,
hogy miután nyugdíjba megy, bővíteni fogja a marbellai
nyaraló golfpályáját. A golf napról napra egyre többet jelent
a számára. Az ötvenedik születésnapjára Noorával új golfcipőt
vettünk neki ajándékba, amihez egy családunkra nem
jellemző, most már mosolyt fakasztó kellemetlenség kapcsolódik.
Seppo annyira megörült az új cipőnek, hogy lelkesedésében
figyelmetlenné vált, és rögtön végigsétált
bennük a nappalin. A parkettán két, nagyjából öt centis karcolás
keletkezett, de szerencsére csiszolópapírral viszonylag
könnyen el tudtuk távolítani a sérüléseket.
Remélem, e rövid elbeszélésből is kiderült minél több fiatal
számára, hogy így is lehet élni.
(fordította Kovács Ottilia)
Kiadta a Podmaniczky Művészeti Alapítvány
200 oldal
2400 Ft
kemény borító
{jcomments on}
