A híres enciklopédista Denis Diderot Az apáca című regényéből Guillaume Nicloux francia rendező készített filmadaptációt, amelyet már vetítenek a magyarországi mozikban.
Az 1760-as évek Franciaországában játszódó történet a szabadságvágyról és a szabad akaratról szól – mondta Guillaume Nicloux rendező, aki a Frankofón Filmnapok alkalmából látogatott Budapestre.
A történetben Suzanne-t – akit a filmben Pauline Étienne alakít – zárdába kényszerítenek szülei. A lány minden erejével lázad a rabság ellen, amelyet a korabeli egyház nem néz jó szemmel. A főszereplőnek a nővérek megaláztatásaival és szexuális erőszakoskodásával kell megküzdenie.
Guillaume Nicloux felidézte: a rendezéskor arra törekedett, hogy a szereplők emberi oldalát mutassa be és kevésbé hangsúlyozza az eredeti műben szereplő vallásellenességet. Elmondta, hogy változtatott a főszereplő karakterén is. Míg Suzanne a regényben csak elszenvedi a történéseket, addig a filmben egy sokkal harciasabb és életigenlőbb szereplő, aki határozottan kiáll magáért.
„Nekem az a folyamat volt a legfontosabb, amin átmegy a főszereplő, ahogy felnő, ahogy a különböző viszontagságokat túléli, ahogy ellenáll, ahogy harcol, míg végül emelt fővel kerül ki az eseményekből”.
Pauline Étienne-t első találkozásuk alkalmával ösztönösen választottam ki a fiatal lány szerepére. Úgy éreztem van benne valami titokzatosság, amit a nézőknek talán kedvük lesz felfedezni. Isabelle Huppert-rel viszont – aki egy szerelmes rendfőnököt játszik a filmben – már régóta szeretett volna együtt dolgozni.
Nehéz is volt megkeresni őt, mert ritkán vállal mellékszerepet, fel kellett mutatni neki valami olyat, ami elég érdekes számára, hogy eljátssza.
Isabelle Huppert mellett látható a filmben a német Martina Gedeck is, aki szintén nem ismeretlen a magyar mozinézők számára. Két hónapig forgattak Németországban és Franciaországban, ahol az évszázadok óta érintetlen és restaurálatlan magánkolostorban könnyű volt azonosulniuk Diderot korával.
Denis Diderot (1713-1784) legismertebb regénye, Az apáca korának egyik legfelkavaróbb alkotása volt, amely egyházellenessége miatt csak a szerző halála után jelenhetett meg. A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában debütált feldolgozás az eredeti mű szellemiségéhez hű, mégis 21. századi adaptáció, amely a Mozinet forgalmazásában jut el a nézőkhöz.
