A nyitókép a Kincsem c. filmplakátról készült
A Magyar Filmhét főszervezője szerint a hazai filmgyártás aranykorát éljük, soha ennyi pénz nem volt a magyar filmiparban és az alkotások minősége is nemzetközi szintű.
A Magyar Filmakadémia Egyesület elnöke szerint az elmúlt évek filmes sikerei visszaigazolják a jogosságát azoknak az átalakításoknak, amelyek a magyar filmiparban történtek 2010 óta. Kiemelte, hogy Nemes Jeles László Saul fia című filmjének tavalyi Oscar-díja után idén Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmjét jelölték az elismerésre, néhány nappal ezelőtt pedig Enyedi Ildikó Testről és lélekről című mozijával 42 év után ismét magyar film nyerte el a Berlinale fődíját.
A nemzetközi sikerek, elsősorban a Saul fia Oscarja kinyitotta a kapukat a magyar film előtt. A külföldi forgalmazók, a média nyitottabbá, érdeklődőbbé vált a magyar film iránt, és ez nagyobb lehetőségeket jelent a hazai alkotóknak. A magyar filmgyártás aranykorát éljük, soha ennyi pénz nem volt a magyar filmiparban, az alkotások minősége is 21. századi szinten van
– fejtette ki Novák Emil.
A 3. Magyar Filmhét vasárnap nyílik az Uránia Nemzeti Filmszínházban Enyedi Ildikó filmjének díszbemutatójával. A filmeket egy héten át vetítik a fővárosi Cinema City Aréna moziban, valamint tíz vidéki nagyvárosban: Debrecenben, Kaposvárott, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Székesfehérváron, Szegeden, Szolnokon, Szombathelyen és Szentendrén.
Vannak problémák a magyar filmszakmában, lezajlottak korszak- és generációváltások, megjelentek bizonyos érdekcsoportok belső feszültségei, de eljött az idő, hogy a viták lenyugodjanak. A filmhét arról szól, hogy örömet szerezzünk a közönségnek. Az elmúlt időszakban több jó magyar film készült, mint rossz, és 2017-ben is számos kiváló alkotás kerül a nézők elé, átlagosan havonta egy új.
A Magyar Nemzeti Filmalap összesen 3,1 milliárd forintos támogatásával tavaly tíz egészestés magyar filmet mutattak be a hazai mozik. Közülük ötöt jelöltek a Magyar Filmdíjra: A martfűi rémet (rendező: Sopsits Árpád), a Jutalomjátékot (Edelényi János), a Hurok című mozit (Madarász Isti), a Tiszta szívvelt (Till Attila) és a #Sohavégetnemérőst (Tiszeker Dániel). Novák Emil hangsúlyozta: a magyar filmek nézettsége emelkedő tendenciát mutat, „átlagban lassan túljutottunk a 100 ezren”.
Idén Enyedi Ildikó filmje mellett hamarosan a nézők elé kerül a Kincsem (Herendi Gábor filmje), A Viszkis (Antal Nimród), a Pappa Pia (Csupó Gábor) és A rossz árnyék (Jeles András), de új filmet készít két legenda, Mészáros Márta és Sándor Pál is.
Az idei mustrán azokat a versenyben lévő, tavaly bemutatott filmeket (összesen 24-et) láthatják a nézők, amelyeket a benevezett alkotások közül a Magyar Filmakadémia Egyesület tagjai titkos szavazással öt kategóriában a legjobb művek közé jelöltek.
„A filmakadémia jelölése az európai és az amerikai rendszer átvétele. A kiválasztott filmeket körbeutaztatjuk az országban, és így több figyelmet tudunk szentelni a 2016-os termés legjavára” – mondta Novák Emil.
A tavalyi filmhéten 18 kategóriában osztottak díjakat, idén már 23 kategóriában adják át a Magyar Filmdíjat, első alkalommal a tévéfilmek alkotóit is elismerik.
A filmhéten a Magyar Filmdíjra jelölt alkotások mellett levetítenek további öt dokumentumfilmet, egy válogatást a Filmarchívum restaurált, digitalizált filmjeiből, valamint a 100 éve született rendező, Fábri Zoltán két klasszikusát, az 1968-ban készült A Pál utcai fiúkat és az 1976-os Az ötödik pecsétet.
https://youtu.be/nVcj35Yk2pk
„Idén először a budapesti rendezvénnyel egy időben tíz vidéki nagyvárosban is lesznek vetítések a filmhéten. Örömteli, hogy például Enyedi Ildikó filmjét a pesti díszbemutatóval egy időben ezeken a helyszíneken is látni lehet. Lesz közönségszavazás is, és minden városból öt-öt voksoló részt vehet a filmhét díjátadóján, március 5-én este a Vígszínházban” – mondta Novák Emil.
