Újra emberek indulnak a Hold felé – történelmi küldetésre készül az Artemis II.
Több mint fél évszázad telt el azóta, hogy az ember utoljára elhagyta a Hold térségét. Most azonban új fejezet nyílik az űrkutatás történetében: az Artemis-program keretében hamarosan négy űrhajós indul el a Hold felé az Artemis II küldetés során. A misszió mérföldkő nemcsak a NASA, hanem az egész emberiség számára, hiszen ez lesz az első emberes repülés a Hold körül az Apollo-korszak óta.
Visszatérés a Holdhoz – az Artemis-program céljai
Az Artemis-programot a NASA koordinálja, és célja, hogy az emberiség hosszú távon visszatérjen a Holdra, megalapozva ezzel egy későbbi emberes Mars missziót is.
Az Artemis II küldetés nem holdraszállás lesz, hanem egy komplex, emberes Hold körüli tesztrepülés. Célja a legfontosabb rendszerek kipróbálása, az emberi szervezet vizsgálata a mélyűrben, valamint a Hold körüli repülés tapasztalatainak összegyűjtése. Az Artemis II kulcseleme az Orion űrhajó és a Space Launch System (SLS) hordozórakéta, amelyek együtt képesek biztonságosan embereket juttatni a Föld körüli pályán túlra.
Történelmi előzmények nyomában
Az Artemis II jelentősége leginkább az Apollo–8 küldetéshez hasonlítható, amely 1968-ban először vitt embereket a Hold körüli pályára. Ekkor pillanthatta meg ember először saját szemével a Hold túlsó oldalát. Most, több mint 50 év elteltével, ugyanez a pillanat ismétlődik meg – modern technológiával, új célokkal, és egy sokkal hosszabb távú jövőkép részeként.
Négy űrhajós, egy közös küldetés
Az Artemis II személyzete négy tapasztalt és kivételes űrhajósból áll:
Reid Wiseman űrhajós lesz a küldetés parancsnoka, Victor J. Glover űrhajós az Orion pilótája, aki történelmet ír azzal, hogy első színesbőrűként jut el a Holdig, Christina Hammock Koch űrhajós, az első nő, aki megkerüli a Holdat, valamint Jeremy Hansen, kanadai űrhajós, az első nem amerikai állampolgár a Hold térségében.
Indulás a legendás indítóállásról
A jelenlegi tervek szerint az Artemis II legkorábban 2026. február 7-én indulhat a floridai Kennedy Űrközpont LC–39B indítóállásáról – ugyanarról a helyről, ahonnan az Apollo-küldetések Saturn V rakétái is elrajtoltak. Az indítás időpontja jelenleg nem végleges, a NASA hivatalos bejegyzései szerint február 7-én startolhat leghamarább a küldetés. Ha azonban halasztják az indítást, a legkésőbbi időpont 2026. április első hete.
Az SLS rakéta szerepe
Az SLS rakéta közel 40 millió newton tolóerejével emeli majd az Orion űrhajót az űrbe, megkezdve az emberes holdutazás új korszakát. Az indítás első fázisában a két szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta és a négy RS–25 hajtómű biztosítja a szükséges teljesítményt, majd ezek leválása után a második fokozat juttatja az űrhajót a Hold felé vezető pályára.
Messzebb a Földtől, mint valaha
A küldetés során az Orion űrhajó egy különleges pályán kerüli meg a Holdat, amelynek során a személyzet a Hold túlsó oldalán távolabb kerül a Földtől, mint bármikor valaha. Az űrhajó kb. 6.500 km-re, kevesebb, mint két holdátmérőnyire közelíti meg a Holdat. Ekkor lesz az a pillanat is, amikor a legmeghatóbb vallomásos beszámolókat kaphatjuk az űrhajósoktól, elvégre több mint 53 éve senki sem járt arrafelé. A tíznapos küldetés alatt kulcsfontosságú adatokat gyűjtenek az űrutazás élettani hatásairól, valamint az űrhajó rendszereinek működéséről.
Biztonságos visszatérés – a „20 perc terror”
Az Orion űrhajó hővédő pajzsával előre igen jelentős, 40.000 km/órás sebességgel száguld bele a földi légkör felső rétegeibe. Ez gyorsabb, mint bármilyen személyszállító űrhajó visszatérése valaha. A hőpajzsot érő terhelés és a gátolt kommunikáció miatt ez a repülés legkritikusabb szakasza, amelyet az űrhajósok és a mérnökök egyaránt csak „20 perc terror”-ként emlegetnek.
Mi következik ezután?
Az Artemis II küldetésének vége jelenti a program igazi startját. A küldetés sikere megnyitja az utat az Artemis III előtt, amelynek során az ember ismét a Hold felszínére léphet. A tervek szerint már a 2027-es vagy ’28-as években új lábnyom kerülhet a holdi regolitba, ezúttal remélhetőleg egy fenntartható, hosszú távú jelenlét első jeleként.
Összegzésül
Az Artemis II történelmi esemény lesz az űrhajózásban, amely örökre belevésődik az emlékezetünkbe. Az emberiség több mint 50 év után ismét visszatér a Holdhoz – nem nosztalgiából, hanem azért, hogy újra megtanuljon távolabbra menni, mint valaha. A történelem újraírja önmagát, és mi ismét tanúi lehetünk annak, ahogy az ember kilép bolygónk biztonságos öleléséből. A felbocsájtást Kiss László csillagász a floridai indítóbázison élőben fogja végigkövetni.
Az újabb történelmi misszióról részletes blogbejegyzésben olvashatnak a Svábhegyi Csillagvizsgáló ’Univerzum hírei’ oldalán: Indul az Artemis II. küldetés!
