Amikor a gép veszi észre a különbséget: mesterséges intelligencia leplezhet le egy évszázados Raffaello-titkot
A festmény, amelyről kiderült, hogy nem teljesen az, aminek hittük
A mesterséges intelligencia ma már nemcsak adatokat elemez vagy szöveget ír, hanem olyan vizuális részleteket is felismer, amelyek az emberi szem számára szinte láthatatlanok. Egy 2023-ban végzett kutatás során egy neurális hálózat különös eltérést azonosított egy híres reneszánsz festményen: a Madonna della Rosa, vagyis a Rózsás Madonna egyik arca nagy valószínűséggel nem Raffaello ecsetje alól származik.
A kérdéses arc Szent Józsefet ábrázolja, aki a kompozíció bal felső részén jelenik meg. A Madonna, a gyermek Jézus és Keresztelő Szent János alakja mellett József figurája eddig is gyanút keltett egyes művészettörténészekben – most azonban a mesterséges intelligencia is megerősítette ezeket a kételyeket.
Egy rejtélyes múltú mestermű
A Madonna della Rosa eredetének története számos fehér foltot tartalmaz. A festményről először 1667-ben találunk biztos említést, amikor egy spanyolországi kolostorban jegyezték fel a jelenlétét. Onnan egészen 1857-ig maradt Spanyolországban, majd bekerült a spanyol nemzeti művészeti gyűjteménybe.
A festmény korábbi sorsa azonban teljesen ismeretlen. Ennek ellenére Spanyolországban évszázadokon át egyöntetűen Raffaello teljes egészében saját kezű alkotásaként tartották számon. Más országokban viszont idővel egyre több szakember vetette fel, hogy a kép egyes részei eltérnek a mester megszokott stílusától.
A gyanús arc és a műhely kérdése
A viták középpontjában Szent József alakja állt. A színhasználat, a festés módja és az arc kidolgozottsága több kutató szerint nem illeszkedik szervesen a többi figura megformálásához. Howell Edwards, a Bradfordi Egyetem kémikusa már korábban úgy nyilatkozott, hogy a festmény bizonyos részein Raffaello tanítványainak keze nyoma sejthető, különösen Giulio Romanoé, de akár Gianfrancesco Penninek is szerepe lehetett a munkában.
Miközben Spanyolországban az eredeti attribúciót sosem kérdőjelezték meg hivatalosan, máshol fokozatosan elfogadottá vált az a nézet, hogy a Madonna della Rosa nem egyetlen alkotó műve.
Amikor belép a mesterséges intelligencia
A legújabb fordulatot egy brit–amerikai kutatócsoport hozta el, amely egy speciálisan kialakított mesterségesintelligencia-algoritmust vetett be a kérdés tisztázására. A rendszer kizárólag olyan festményekkel lett betanítva, amelyekről teljes bizonyossággal tudjuk, hogy Raffaello készítette őket.
Hassan Ugail matematikus és számítógéptudós, a Bradfordi Egyetem munkatársa elmondta: az algoritmus nemcsak a kompozíció egészét vizsgálja, hanem egészen apró részletekig lebontva elemzi az ecsetvonásokat, a színpalettát, az árnyékolást és a formaalakítást. A számítógép mikroszkopikus szinten „lát”, messze túl azon, amire az emberi szem képes.
Hogyan tanul egy algoritmus festészetet?
A kutatók egy előre betanított, a Microsoft által fejlesztett ResNet50 nevű neurális hálózatot módosítottak, amelyet egy klasszikus gépi tanulási módszerrel, úgynevezett támogatott vektorgéppel kombináltak. Ez az eljárás korábban már bizonyította hatékonyságát: a Raffaello-művek azonosításában 98 százalékos pontosságot ért el.
Ezúttal azonban nem elégedtek meg a teljes képek elemzésével. A rendszert arra is megkérték, hogy külön-külön vizsgálja meg az egyes arcokat. Az eredmény egyértelmű volt: míg Mária, a gyermek Jézus és Keresztelő Szent János arca nagy valószínűséggel Raffaello saját munkája, Szent József arca nem mutatta ugyanazokat a stílusjegyeket.
Régi sejtések, új bizonyítékok
Ugail szerint amikor a festményt egyben elemezték, az eredmények még nem voltak döntőek. Az áttörést az hozta meg, amikor a részletekre bontott vizsgálat történt meg. Ekkor vált világossá, hogy József arca jelentősen eltér a mesterre jellemző mintázatoktól.
Nem zárható ki, hogy a kérdéses rész Giulio Romano munkája, de a kutatók óvatosak: az algoritmus csak azt tudja nagy valószínűséggel megállapítani, hogy az adott rész nem Raffaellótól származik, azt azonban nem, hogy pontosan ki festette.
Segítőtárs, nem ítész
A Madonna della Rosa feltehetően 1518 és 1520 között készült, és már a 19. század közepén felmerült a gyanú, hogy nem teljes egészében Raffaello alkotása. A mesterséges intelligencia most szinte bizonyossá tette ezt a feltételezést, de a kutatók hangsúlyozzák: nem a művészettörténészek leváltása a cél.
Ugail szerint egy műalkotás hitelesítése összetett folyamat, amelybe beletartozik az eredettörténet vizsgálata, a pigmentek elemzése, az állapotfelmérés és számos más szempont. Az AI ebben a rendszerben csupán egy új eszköz, amely segítheti a szakembereket a pontosabb következtetések levonásában.
A múlt és a technológia találkozása
A kutatás eredményeit a Heritage Science című tudományos folyóirat közölte. Az eset jól mutatja, hogyan képes a modern technológia új fényt vetni évszázados művészeti kérdésekre. A Madonna della Rosa története pedig arra emlékeztet, hogy még a legismertebb mesterművek is tartogathatnak titkokat – és ma már nemcsak művészettörténészek, hanem algoritmusok is segíthetnek ezek feltárásában.
