Portréműsorokkal búcsúzik Aknay Jánostól a közmédia
Egy életmű lezárulása
Életének hetvenhetedik évében elhunyt Aknay János, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festő- és szobrászművész. A kortárs magyar képzőművészet egyik meghatározó alakja volt, akinek munkássága évtizedeken át következetesen és felismerhető módon épült fel. Halálával nem csupán egy alkotó távozott, hanem egy olyan vizuális gondolkodásmód is lezárult, amely a magyar posztgeometrikus festészet egyik legfontosabb irányát jelölte ki.
A posztgeometrikus festészet következetes építője
Aknay János művészetének középpontjában a rend és a transzcendencia viszonya állt. Képein a geometria soha nem puszta formai játék volt, hanem spirituális tartalom hordozója. A keresztek, kapuk, angyali alakzatok, stilizált emberi jelenlétek olyan ikonrendszert alkottak, amely egyszerre utalt a keresztény hagyományra és a modern festészet absztrakt nyelvére.
Korábbi róla szóló cikkünk is hangsúlyozta, hogy Aknay művészete nem radikális törésekkel, hanem finom elmozdulásokkal haladt előre. Festészete és szobrászata egymást kiegészítve épült, a sík és a tér között folyamatos átjárást teremtve. Munkái egyszerre voltak fegyelmezettek és személyesek, meditatívak és erőteljesek.
Egy újrakeretezett világ
A közmédia az M5 kulturális csatornán válogatott műsorokkal tiszteleg Aknay János művészi öröksége előtt. Január 28-án 15 órától látható A Nagyok – Aknay János, gondolatok egy festő újrakeretezett világáról című portréműsor, amely az életmű belső logikáját próbálja feltárni. A film nem kronologikus pályaképet ad, hanem az alkotói gondolkodásra fókuszál: arra az útkeresésre, amelynek során Aknay kialakította saját, azonnal felismerhető képi nyelvét.
A műsor betekintést enged abba, miként vált a geometria nála metafizikai térré, hogyan alakult ki motívumrendszere, és miként tudta ugyanazokat a formákat újra és újra más jelentéssel felruházni. Ez az „újrakeretezés” nemcsak formai, hanem szemléleti gesztus is volt, amely egész pályáját végigkísérte.
Az élő múzsa festője
A megemlékezés január 31-én 9 órától folytatódik az MMA portré – Az élő múzsa festője – Aknay János című műsorral. Ez az összeállítás személyesebb hangot üt meg, és közelebb visz ahhoz az emberhez, aki a művek mögött állt. A festészet és a szobrászat itt nem elvont esztétikai kérdésként jelenik meg, hanem az alkotó mindennapi életéből, belső világából táplálkozó tevékenységként.
A műsor felidézi azokat az inspirációkat, amelyek Aknay János számára meghatározóak voltak, és amelyek művészetét élő, folyamatosan alakuló folyamattá tették. Az „élő múzsa” nem konkrét személyt jelent, hanem azt a belső figyelmet, amely egész életében vezette.
Egy lezárt élet, nyitva maradó művek
Aknay János halálával egy következetes, erkölcsi és művészi értelemben is zárt életpálya ért véget. Művei azonban tovább élnek kiállítóterekben, gyűjteményekben és azokban a képi emlékekben, amelyek sokak számára a csend, az elmélyülés és a rend tapasztalatát jelentették. A közmédia műsorai nemcsak búcsút vesznek tőle, hanem újra megnyitják ezt a világot azok számára is, akik most találkoznak először az életművel.
A legfrissebb képzőművészeti cikkek
