Tabukat döntögető színházi esemény érkezik Magyarországra: a Handke-projekt a METTRIN-ben
Nemzetközi visszhangot kiváltó előadás a bánki-tónál
2026. február 21-én először láthatja a magyar közönség a Handke-projekt című előadást, amely a Bánki-tó partján működő METTRIN Művészeti Központban kerül színre. A pristinai Qendra Multimedia produkciója az elmúlt évek egyik legnagyobb visszhangot kiváltó kortárs színházi alkotása, amely számos nemzetközi fesztiválon aratott szakmai és közönségsikert. A darabot Jeton Neziraj író és Blerta Neziraj rendező jegyzi, akik eredeti, performatív formában közelítenek egy rendkívül érzékeny és sok vitát kiváltó témához.
Művészet, felelősség és határátlépések
A Handke-projekt középpontjában Peter Handke Nobel-díjas író személye és életműve áll, pontosabban az a kérdés, miként viszonyulhat egymáshoz a művészi teljesítmény és az alkotó közéleti, erkölcsi felelőssége. Az előadás nem egyszerű portrét rajzol, hanem kritikus kérdéseken keresztül vizsgálja a szólásszabadság, a politikai tudatosság és az etikai határok összefüggéseit. A darab arra ösztönzi a nézőt, hogy saját álláspontját is újragondolja: elválasztható-e a mű az alkotójától, és lehet-e művészetet létrehozni empátia nélkül.
Egy páneurópai alkotóközösség hangja
A produkció létrehozásában koszovói, szerb, bosznia-hercegovinai, olasz, észak-macedóniai, francia, montenegrói és német művészek vettek részt. A soknemzetiségű társulat nemcsak nyelvi, hanem kulturális és történelmi tapasztalatokat is beemel az előadásba. A próbafolyamat során az alkotók saját nézőpontjaikkal gazdagították a művet, így minden előadás egyfajta közös, élő gondolkodásként működik, amely újra és újra megvizsgálja a „Péter ostobaságai” néven megfogalmazott dilemmákat.
Díjak és nemzetközi elismerés
A Handke-projekt 2024-ben elnyerte a Journées de Lyon des Auteurs de Théâtre rangos francia színházi díját, ami tovább erősítette nemzetközi pozícióját. Az előadást sok helyen viták és tiltakozások kísérték, ugyanakkor szakmai elismerése egyértelmű. Kritikusai kiemelik a feszes dramaturgiát, az intenzív színészi jelenlétet és azt a bátorságot, amellyel a darab kényelmetlen kérdéseket tesz fel.
A handke-jelenség történeti háttere
Peter Handke Nobel-díjának odaítélése már a kezdetektől komoly vitákat váltott ki. A kilencvenes évek balkáni háborúi idején tett megszólalásai, Szerbia és Slobodan Milošević iránti nyilvános szimpátiája, valamint több provokatív kijelentése miatt számos kritika érte. Egy interjúban például azt állította, hogy nem szabad kizárólag a szerbekre hárítani a délszláv háborúk felelősségét, és más áldozati narratívákat is meg kell hallgatni. Ezek a megszólalások Koszovóban és Szarajevóban is komoly felháborodást keltettek, és több helyen nemkívánatos személlyé nyilvánították az írót.
Megrázó színházi nyelv és közönségbevonzás
A kritikai visszhangok szerint az előadás egyszerre intellektuális és érzelmi hatású. Egy elemzés úgy fogalmaz, hogy Jeton Neziraj átfogó képet rajzol Handke szerepéről a népirtás tagadásával kapcsolatos vitákban, mindezt az író saját szövegeire támaszkodva. Egy olasz lap beszámolója szerint a darab erőteljesen reflektál a balkáni háborúk emlékezetére és a jelenkori fegyveres konfliktusokra is. Egy másik kritika a dramaturgia pontosságát és sodró ritmusát emeli ki, amely egyetlen pillanatra sem engedi el a feszültséget.
Egy német értékelés szerint a fináléban a nemzetközi társulat együtt skandálja: „El Handkével, el Miloševićcsel, el a Svéd Akadémiával”, amihez a nézőtér is csatlakozik. Más vélemények arra hívják fel a figyelmet, hogy az előadás nem Handke személyét állítja kizárólag a középpontba, hanem az elszenvedett emberi tragédiákra, különösen a srebrenicai népirtás áldozataira irányítja a figyelmet.
Magyarországi bemutató és közönségtalálkozó
A február 21-i magyarországi előadás angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a METTRIN-ben. Az estét közönségtalálkozó követi, ahol Csepeli György szociálpszichológus, szociológus, professor emeritus beszélget az alkotókkal. A szervezők 16 éven felülieknek ajánlják az előadást, hangsúlyozva annak provokatív jellegét és érzelmi intenzitását.
Egy jelentős alkotó pályaképe
Jeton Neziraj koszovói drámaíró a kortárs európai színház egyik meghatározó alakja. Több mint huszonöt darabot írt, műveit számos nyelvre lefordították, és világszerte játsszák. A Qendra Multimedia alapítójaként és vezetőjeként következetesen olyan projekteket hoz létre, amelyek társadalmi kérdésekre reagálnak. Legutóbbi munkái között szerepel az InHuman – Embertelenek című darab, amely magyar alkotókkal és intézményekkel együttműködésben valósult meg, tovább erősítve a régiós és nemzetközi színházi párbeszédet.
