Einstein, Thomas Mann és Hajós Alfréd is a közkincs része lesz: jelentős életművek szabadulnak fel 2026-tól
Lejáró szerzői jogok, új korszak a kultúrában
2026. január 1-jétől számos kiemelkedő tudományos, irodalmi és művészeti életmű válik szabadon felhasználhatóvá Európában, így Magyarországon is. A változás alapja az európai szerzői jogi szabályozás, amely szerint az alkotások védelme az alkotó halálát követő hetvenedik év végéig áll fenn. Mivel 1955-ben hunyt el több meghatározó alkotó, műveik oltalma 2025. december 31-én lejárt, és 2026 első napjától a közkincs körébe kerülnek. Ez azt jelenti, hogy ezek az alkotások engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül felhasználhatók, kiadhatók és feldolgozhatók.
Albert Einstein írásai: szabad hozzáférés a tudománytörténethez
A legismertebb név kétségtelenül Albert Einstein, aki 1879-ben született és 1955-ben hunyt el. A modern fizika egyik legnagyobb alakjának tudományos írásai és publikációi 2026-tól közkincsnek minősülnek.
Fontos jogi különbség ugyanakkor, hogy Einstein matematikai képletei és a természeti törvények leírásai eddig sem álltak szerzői jogi védelem alatt, míg a hozzájuk kapcsolódó szöveges magyarázatok igen. Az életmű felszabadulása elsősorban tudománytörténeti, oktatási és kiadói szempontból jelentős, hiszen kutatók, tanárok és kiadók számára is akadálymentessé válik az anyagok felhasználása.
Thomas Mann és Dale Carnegie: klasszikusok jogdíj nélkül
Az irodalom területén Thomas Mann műveinek közkincsbe kerülése bír kiemelt jelentőséggel. Az 1875-ben született, 1955-ben elhunyt Nobel-díjas író olyan alapműveket hagyott maga után, mint A varázshegy, a Mario és a varázsló vagy a Tonio Kröger, amelyek a magyar oktatásban is régóta jelen vannak. 2026-tól ezek a szövegek szabadon újrakiadhatók és feldolgozhatók.
Ugyanebben az évben válik közkincsé Dale Carnegie életműve is. Az 1888-ban született, 1955-ben elhunyt szerző az önsegítő irodalom egyik legismertebb alakja, akinek Hogyan szerezzünk barátokat és bánjunk az emberekkel? című műve világszerte hatalmas hatást gyakorolt. A szabadság azonban elsősorban az eredeti nyelvű szövegre vonatkozik, mivel a fordítások esetében a fordító halálának időpontja határozza meg a szerzői jogi védelmet.
Francia avantgárd és zenei örökség
A képzőművészet területén a francia avantgárd festészet több meghatározó alakjának életműve kerül a közkincsbe. Yves Tanguy szürrealista festő, valamint Fernand Léger, a kubizmus sajátos, csőszerű formavilágáról ismert mestere egyaránt 1955-ben hunyt el. Léger munkásságát gyakran „tubista” alkotásokként említik, és jelentős hatást gyakorolt a 20. századi festészetre.
A zene világában James P. Johnson neve emelkedik ki, aki a charleston stílus egyik legismertebb zenei motívumának szerzője volt. Az 1894-ben született, 1955-ben elhunyt zeneszerző művei szintén szabadon felhasználhatóvá válnak.
Magyar alkotók a közkincsben: Hajós Alfréd és kortársai
Magyar szempontból különösen jelentős Hajós Alfréd életművének felszabadulása. Az 1878-ban született, 1955-ben elhunyt sportoló nemcsak az első magyar olimpiai bajnokként vált ismertté, hanem elismert építészként is. Nevéhez fűződik többek között a debreceni Aranybika Szálló tervezése, amely a magyar építészet egyik fontos alkotása.
Szintén 1955-ben hunyt el Kőrössy Albert Kálmán, születési nevén Neumann Albert, a magyaros szecesszió kiemelkedő alakja. Ő tervezte a Tündérpalotaként ismert Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum épületét, valamint a Budapest VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumot. A közkincsbe kerülők sorát bővíti Török Sophie, polgári nevén Tanner Ilona, a Nyugat nemzedékének jelentős írója és Babits Mihály felesége, valamint Borszéky Frigyes keramikus és iparművész, akinek art deco munkái szintén szabadon felhasználhatók lesznek.
Eltérő szabályok az Egyesült Államokban
Nemzetközi összehasonlításban fontos eltérés, hogy az Egyesült Államokban egyes művek nem az alkotó halálától, hanem a megjelenés időpontjától számított 95 év elteltével válnak közkincsé. Ennek következtében több alkotás kizárólag az USA területén válik most szabadon felhasználhatóvá, míg Magyarországon továbbra is szerzői jogi védelem alatt áll.
Ebbe a körbe tartozik például Molnár Ferenc Liliom című művének 1930-as hangosfilm-változata, az első Nyugaton a helyzet változatlan filmadaptáció Erich Maria Remarque regénye alapján, Pluto kutya legkorábbi megjelenései a Mickey egér rajzfilmekben, a Dream a Little Dream of Me című dal, Dashiell Hammett A máltai sólyom című regénye, Agatha Christie több 1930-ban megjelent műve – köztük első Miss Marple-regénye, a Gyilkosság a paplakban –, valamint a Carolyn Keene álnéven írt Nancy Drew-sorozat első négy kötete.
A 2026-os év így nemcsak jogi értelemben hoz változást, hanem új lehetőségeket nyit a kultúra, az oktatás és a kiadói világ számára is, hiszen a közkincsbe kerülő életművek szabadon értelmezhetők, újraértelmezhetők és továbbgondolhatók.
