Több mint testdísz: Amit a tudomány a tetoválófestékek rejtett kockázatairól mond
A minimalista csuklómintáktól a teljes testet borító alkotásokig a tetoválás mára a mindennapjaink részévé vált. Ám míg egy-egy minta személyes jelentése egyértelmű, a biológiai következmények sokkal kevésbé láthatóak. A legújabb kutatások szerint a bőr alá juttatott pigmentek nem maradnak egy helyben, és alapvetően befolyásolhatják immunrendszerünk működését.
Bár a tetoválásokat általában biztonságosnak tartják, egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy a festékek biológiailag nem közömbösek. A kérdés ma már nem az, hogy bejutnak-e idegen anyagok a szervezetbe, hanem az, hogy ezek mennyire mérgezőek, és mit jelentenek a hosszú távú egészségre nézve.
Ipari festékek az emberi bőrben
A tetoválófestékek összetett kémiai keverékek: pigmenteket, hordozófolyadékokat, tartósítószereket és szennyeződéseket tartalmaznak. Meglepő módon sok ma használt pigmentet eredetileg ipari célokra – autófényezéshez, műanyagokhoz vagy nyomtatótonerekhez – fejlesztettek ki, nem pedig emberi szövetbe való befecskendezésre.
Egyes festékek nyomokban nehézfémeket (nikkel, króm, kobalt, esetenként ólom) tartalmaznak, amelyek allergiás reakciókat és immunérzékenységet válthatnak ki. A színes tinták – különösen a vörös, sárga és narancssárga – gyakrabban okoznak krónikus gyulladást a bennük lévő fémek és az úgynevezett azo-színezékek miatt.
A vándorló pigmentek útja
A tetoválás során a festéket a bőr mélyebb rétegébe, az irhába fecskendezik. Az immunsejtek megpróbálják eltávolítani az idegen részecskéket, de mivel azok túl nagyok, a sejtek belsejébe záródnak – ez teszi a tetoválást maradandóvá.
Azonban a festék nem marad kizárólag a bőrben. Tanulmányok igazolják, hogy a pigmentrészecskék a nyirokrendszeren keresztül vándorolnak és felhalmozódnak a nyirokcsomókban. Mivel a nyirokcsomók központi szerepet játszanak az immunvédekezésben, a fémek és szerves toxinok ottani jelenléte aggodalomra ad okot.
Hatás az immunrendszerre és a vakcinákra
Egy friss kutatás szerint a tetoválófestékek befolyásolhatják az immunaktivitást és csökkenthetik bizonyos oltások hatékonyságát. A kutatók megfigyelték, hogy a tetoválófestékkel teli immunsejtek pusztulásukkor olyan jelzéseket küldenek, amelyek akár két hónapig is aktív gyulladásban tarthatják a közeli nyirokcsomókat.
Érdekes módon a vizsgálat kimutatta, hogy ha a tetoválás közvetlenül az oltás beadásának helyén található, az módosíthatja az immunválaszt. Példaként említették, hogy a tetovált területeken csökkent immunválaszt tapasztaltak a COVID-19 vakcina esetében. Ez nem jelenti azt, hogy a tetoválás veszélyessé tenné az oltást, de rávilágít arra, hogy a pigmentek megzavarhatják az immunsejtek közötti kémiai kommunikációt.
Rákkockázat és szabályozás
Jelenleg nincs erős bizonyíték, amely közvetlen kapcsolatot mutatna a tetoválás és az emberi daganatos megbetegedések között. Laboratóriumi kísérletek viszont jelzik, hogy bizonyos pigmentek – különösen napfény vagy lézeres eltávolítás hatására – rákkeltő melléktermékekre bomolhatnak le. Mivel sok ráktípus kifejlődése évtizedekig tart, a kockázatok pontos felmérése még várat magára.
A legnagyobb problémát a szabályozás hiánya jelenti. Sok országban a tetoválófestékekre sokkal enyhébb szabályok vonatkoznak, mint a kozmetikumokra vagy gyógyszerekre. Bár az Európai Unió már bevezetett szigorúbb határértékeket a veszélyes anyagokra, a globális felügyelet továbbra is egyenetlen.
Összegzés: Élethosszig tartó kémiai terhelés
A legtöbb ember számára a tetoválás nem okoz súlyos egészségügyi problémát, de nem is kockázatmentes. A fő veszélyt a kumulatív terhelés jelenti: minél nagyobb, minél több és minél színesebb valakinek a tetoválása, annál nagyobb a szervezetébe jutó kémiai terhelés.
A tetoválás az önkifejezés erőteljes eszköze, de egyben egy életen át tartó kémiai expozíció is. Ahogy a testdíszítés népszerűsége világszerte nő, úgy válik egyre sürgetőbbé a jobb szabályozás, az összetevők átláthatósága és a további tudományos kutatás.
A legfrissebb tudományos cikkek
