Krasznahorkai Nobel-díja és a megosztott Magyarország
Gyula, a békés és festői szépségű kelet-magyarországi kisváros, amely leginkább kolbászairól ismert, hamarosan egy Nobel-érem hivatalos másolatával is büszkélkedhet. A város szülöttét, Krasznahorkai Lászlót ünneplik, ám az ünneplésre árnyékot vet a magyarországi kulturális és politikai helyzet.
„Gratulálunk Krasznahorkai Lászlónak, Gyula első Nobel-díjasának” – hirdetik óriásplakátok a városban, tisztelegve a 71 éves író előtt, aki „lenyűgöző és látnoki életművéért” nyerte el az irodalmi Nobel-díjat.
Decemberben, amikor az író Stockholmban átvette az érmet, számos honfitársa élőben nézte a közvetítést, köztük a gyulai, faborítású könyvtárban összegyűlt közönség is. A város egyhetes programsorozattal, felolvasásokkal, műhelyfoglalkozásokkal és a magyar Nobel-díjasokat bemutató kiállítással ünnepelt.
Az író távol maradt
Maga a szerző azonban hiányzott – és nem csupán azért, mert a díjátadón volt jelenése. Mint manapság sok magyar művész és író, Krasznahorkai sem él már Magyarországon.
Miközben a Fidesz-kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta a legnehezebbnek ígérkező újraválasztási kampányára készül, az írók és jogvédő csoportok szerint egyre ellenségesebb és elnyomóbb légkört teremt az országban. Az állam átvette az irányítást az egyik legnagyobb könyvkiadó felett, a homofób törvények átalakították a könyvesboltok működését, az írók pedig a lehetőségek szűküléséről panaszkodnak.
A svéd SVT televíziónak adott, a Nobel-díja alkalmából készült interjúban Krasznahorkai az alkoholista szülőhöz hasonlította Magyarországot: „Az anyám iszik, ilyenkor elveszíti a szépségét. Az anyám, ha iszik, verekszik, minket, gyerekeket is megver. Az anyám nem főz, ha iszik, és folyamatosan leépül. Nekem kell főznöm a kishúgomra. És mégis szeretem. De a kérdés: hogyan? Miért? Mert az anyám. Ennyit a hazáról.”
Emigráció és kulturális harc
Sok magyar értelmiségi emigrált. Péterfy Gergely, díjnyertes író is közéjük tartozik: Dél-Olaszországba költözött, ahol művésztelepet alapított. Elmondása szerint a költözést részben a kíváncsiság és a mediterrán életmód szeretete, részben azonban a politika motiválta: „Az elmúlt 15 évben Orbán kultúraellenes álláspontja miatt nagyon nehéz lett Magyarországon élni.”
A Fidesz hatalomra kerülése óta kormányzati szereplők vették át az irányítást az egyetemek, galériák és népszerű médiacsatornák felett. A kultúráért és innovációért felelős miniszter által elnökölt Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pénzeit független szervezetektől és folyóiratoktól irányították át kormánypárti újságírókhoz és írókhoz.
A megmaradt független irodalmi lapok a túlélésért küzdenek a hirdetőkre gyakorolt növekvő állami befolyás közepette, ami kevesebb bevételt és a munkatársak alacsonyabb fizetését jelenti. „Nem tudok egyetlen fiatal írót sem [Magyarországon], aki ebből élne meg” – mondta Élő Csenge Enikő, 32 éves író.
Könyvpiaci csaták és cenzúra
Élő, aki prózát és verset egyaránt ír, a irodalom polarizációjára panaszkodik: „Az egyik oldal aránytalanul nagy támogatást kap, a másik nagyon keveset.”
A Fidesz-kormány több százmilliárd forintot öntött a Mathias Corvinus Collegiumba (MCC), egy konzervatív oktatási intézménybe, amelynek elnöke Orbán Viktor politikai igazgatója, és amely saját kiadóval is rendelkezik.
2023-ban az MCC megszerezte a Libri, Magyarország vezető könyvkiadója és könyvesboltlánca részvényeinek 98,5%-át. Ugyanezen a nyáron a Libri könyvesboltjaiban fóliába csomagolták azokat a könyveket, amelyek azonos neműek kapcsolatát ábrázolták. Ez megfelelt a Fidesz „gyermekvédelmi” törvényének, amely tiltja a homoszexualitás és a nemátalakítás népszerűsítését és megjelenítését.
„Az irodalmi művek jelentős részét gyakorlatilag betiltották egy politikai kampány kedvéért” – mondta Nyáry Krisztián, író és a Líra, az ország második legnagyobb könyvesboltlánca kreatív igazgatója. A Lírát többször megbüntették az LMBTQ-ellenes törvény megsértése miatt; a bírságokat nemzeti és nemzetközi bíróságokon támadják meg.
Bár Nyáry megnyugtatónak tartja, hogy a Libriben ugyanazok az emberek dolgoznak, mint az MCC felvásárlása előtt, óvatos: „Csehov puskái lógnak itt a falon. Még senki nem lőtte el őket, de tudjuk, hogy ha a színpadon van egy puska, előbb-utóbb valaki elsüti azt.”
Krasznahorkai díja és a nemzeti büszkeség
A Fidesz-kormányt bírálták azért, mert jobboldali és vitatott megítélésű írókat részesít előnyben, beillesztve őket a nemzeti tantervbe és hivatalos elismerésükre törekedve. 2020-ban a pedagógus-szakszervezetek felháborodásukat fejezték ki, amikor az állam kötelező olvasmányok listájára vette Nyirő József munkáit, aki a második világháború alatt a magyar szélsőjobboldali kormány tagja volt, de kihagyta Kertész Imrét, a holokauszt-túlélőt és az ország első irodalmi Nobel-díjasát.
Ezzel szemben a kormány kevés erőfeszítést tett Krasznahorkai nemzetközi népszerűsítésére – mondta Szegő János, az író szerkesztője. Ám annak ellenére, hogy Krasznahorkai kritikus a kormánnyal szemben, amelyet egy friss interjúban „pszichiátriai esetnek” nevezett az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos ambivalens álláspontja miatt, a díját az egész országban megünnepelték, pártállástól függetlenül.
„Megdobban az ember szíve, ha magyar származású ember kap Nobelt” – mondta Szegő. „Nagy visszaigazolás ez egy kis nyelv számára, amely mindig tart a kihalástól.”
Görgényi Ernő, az író szülővárosának Fideszes polgármestere így fogalmazott: „Számunkra, mint közösség számára a legnagyobb elismerés, hogy azok a könyvek, amelyek gyulai helyszíneket és embereket mutatnak be, most eljutottak a világ könyvespolcaira.”
A város emléktáblát helyez el Krasznahorkai gyerekkori házán, és iskolai könyvtárat neveznek el róla. A tervek között szerepel Krasznahorkai-tematikus séták szervezése is a városban, a dublini Ulysses-séta mintájára.
„Nem kell ide belekeverni a politikát” – mondta Becsiné Szabó Márta, egy 75 éves gyulai lakos, aki részt vett a város Nobel-ünnepségein. „Az a fontos, hogy ő gyulai, és hogy magyar.”
