L. Simon László bejelentette, időnként láthatatlanná válik a koronázási palást

Méltó helyet kap legértékesebb ereklyénk: Teljesen megújul a koronázási palást terme

Csúcstechnológiás vitrin, 13 perces audiovizuális élmény és fokozott állományvédelem várja jövő nyártól a látogatókat a Magyar Nemzeti Múzeumban. A csaknem ezeréves koronázási palást több mint négy évtized után kap új, modern kiállítóteret, amely a tervek szerint a 2026-os Múzeumok Éjszakáján debütál.

A Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású megújulási folyamatáról L. Simon László projektvezető és Zsigmond Gábor, az MNMKK elnök-főigazgatója tartott sajtótájékoztatót. A beruházás középpontjában magyar kultúrtörténet egyik legfontosabb kincse, az 1031-ben készült koronázási palást áll.

Luxusvitrin és „láthatatlan” technológia

A projekt egyik legköltségesebb és legfontosabb eleme az a különleges, törhetetlen vitrin, amelyet egy olasz szakcég készít el mintegy 140 millió forintból. Ez a speciális tároló nemcsak a fizikai behatásoktól védi az érzékeny textilt, hanem egyedi klímát is biztosít számára. Emellett készül egy speciális „menekítő láda” is, amely egy esetleges természeti katasztrófa során garantálja a palást épségét.

L. Simon László kiemelte: a palást több mint negyven éve ugyanabban a formában látható, a terem azonban megérett a felújításra. Az új koncepció szerint a palást centrális helyet kap, minden más műtárgy kikerül a térből, hogy a figyelem kizárólag az ereklyére irányuljon. A gépészeti megújulás részeként a Seuso-kiállításnál már bevált klimatizálási technikát alkalmazzák, amelyhez a födémet is átfúrják.

koronázási palást

13 perces vizuális show

A látogatói élmény is alapjaiban változik meg. A jövőben óránként négy turnus léphet be a terembe, ahol egy nagyjából 13 perces programot láthatnak.

A palástot hőtől és fénytől védve tartják, így az csak a program bizonyos perceiben válik láthatóvá.

A várakozási és megtekintési idő alatt körben különleges vetítés idézi fel az ereklye történetét és jelentőségét.

Összetett rekonstrukció a Nemzeti Múzeumban

Zsigmond Gábor emlékeztetett: a koronázási palást a legérzékenyebb nemzeti jelvényünk. Története kalandos: 1849-ben elásták, a második világháború végén kimenekítették az országból, és évtizedekig az Egyesült Államokban őrizték, mielőtt 1978-ban hazatért volna.

A felújítás nem áll meg a palást terménél. A rendelkezésre álló, több mint 800 millió forintos forrásból megújul:

Az Éremtár raktárának klimatizálása.
A Seuso-kincs kiállítótere.
A Széchényi-terem.
A Látványraktár.

Ezek a terek a munkálatok miatt tavaszig nem látogathatóak. A kivitelezési szerződést a tervek szerint már a jövő héten aláírják.

A palást mint nemzeti szimbólum

A Gizella királyné hímzéseit őrző, bizánci selyemből készült palást nemcsak vallási és történelmi jelkép, hanem a múzeum új vizuális arculatának is a középpontja. Az intézmény célja, hogy a 2026. júniusi újranyitással a modern látogatói igényeknek megfelelően, de a legszigorúbb szakmai védelem mellett mutassa be ezt a páratlan kincset.

A legfrissebb történelmi cikkek

Megosztás: