Újraíródik Beethoven halálának története: DNS-vizsgálatok a zeneszerző titkairól
Közel két évszázaddal Ludwig van Beethoven 1827. márciusi halála után nemzetközi kutatócsoportnak sikerült DNS-vizsgálatokkal fényt derítenie a zeneszerző halálának valószínűsíthető okára, és egy váratlan családi titokra is. A Current Biology című tudományos folyóiratban 2023 márciusában publikált eredmények rávilágítanak a zenetörténet egyik legnagyobb alakjának egészségi állapotára.
Ludwig van Beethoven hosszan tartó betegség után, 56 éves korában hunyt el. Élete utolsó hónapjaiban sárgaság, végtag- és hasi vizesedés kínozta, légzése nehéz volt. Halála után előkerült egy negyedszázaddal korábban írt végrendelet, amelyben arra kérte testvéreit, hogy tegyék közzé állapotának részleteit a világ számára.
A süketség rejtélye továbbra is fennáll
A kutatás elsődleges célja Beethoven progresszív halláskárosodásának okát kideríteni, amely a húszas évei közepén kezdődött, és 1818-ra funkcionális süketséghez vezetett. A müncheni Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet biokémikusa, Johannes Krause elmondta, bár a kutatás számos egészségügyi problémára magyarázatot adott, a hallásvesztés konkrét okát nem sikerült azonosítani a DNS-ből.
A tünetek fülzúgással kezdődtek, majd a hangos zajokkal szembeni tolerancia csökkenésével és a magas hangok elvesztésével folytatódtak, ami előadóművészi karrierjének végét jelentette.
Hepatitis B és alkohol a halál okaként
A kutatók a zeneszerző hitelesített hajmintáiból (egy korábbi, ólommérgezést valószínűsítő hajtincsről kiderült, hogy egy ismeretlen nőé) nyert DNS-t elemezték. Az eredmények alapján Beethoven halálát valószínűsíthetően hepatitis B vírusfertőzés okozta, amelyet a májbetegségre való genetikai hajlama és jelentős alkoholfogyasztása súlyosbított. A zeneszerző huszonkét éves kora óta krónikus hasi fájdalmaktól és hasmenéstől szenvedett, hat évvel halála előtt pedig a májbetegség első jelei is megjelentek.
Krause kiemelte: „Nem tudjuk egyértelműen megmondani, mi ölte meg Beethovent, de most legalább meg tudjuk erősíteni a jelentős örökletes kockázatot és a hepatitis B vírusfertőzést”.
Váratlan családi titok
A genetikai elemzés egy további meglepetést is tartogatott: a hajminták Y-kromoszómájának összehasonlítása a zeneszerző apai ágáról származó modern rokonokéval eltérést mutatott.
Ez a felfedezés arra utal, hogy a család apai ágán házasságon kívüli apasági esemény (extrapair paternity) történt Hendrik van Beethoven 1572 körüli fogantatása és Ludwig van Beethoven hét generációval későbbi, 1770-es születése között. Ez a titok, akárcsak betegségeinek pontos okai, valószínűleg sosem derült volna ki a modern genetikai technológiák nélkül.
