Az ember a hetedik legmonogámabb emlős, de a hódok jobbak nálunk
Az emberi faj előkelő helyet foglal el a monogám emlősök ranglistáján, derül ki egy új tanulmányból. Bár az állatvilágban a legtöbb emlős a promiszkuitást választja, az emberek a gibbonokat és a szurikátákat is megelőzik a hűségben – de a bajuszos tamarinoktól és a hódoktól még tanulhatnának.
Monogámia a „Premier League”-ben
A Cambridge-i Egyetem kutatása 35 emlősfajt rangsorolt szaporodási szokásaik alapján. Az emberek a megtisztelő 7. helyet szerezték meg a monogámia skálán. Dr. Mark Dyble, a Cambridge-i Egyetem evolúciós antropológusa szerint az ember „kényelmesen ül a felső ligában” a monogám fajok között, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az emlősök túlnyomó többsége „sokkal promiszkuitívabb megközelítést” alkalmaz a párzásra.
A rangsor alsóbb régióiban olyan fajok találhatók, mint a vadmacskák, a palackorrú delfinek, valamint közeli genetikai rokonaink, a csimpánzok és a hegyi gorillák.
Genetikai adatok alapján a rangsor
A kutatók korábban is jelentettek már monogámia rátákat, de Dyble azt akarta megtudni, hol helyezkednek el az emberek más emlősökhöz képest. Genetikia adatokat elemzett állat- és humánkutatásokból, és kiszámolta az egy szülőpártól származó (teljes) és a féltestvérek arányát.
Azokban a társadalmakban és állatfajoknál, ahol magasabb a monogámia szintje, több a teljes testvér. Dyble több mint 100 emberi populációt is értékelt, a legmagasabb monogámia ráta a neolitikus észak-franciaországi populációkban volt (100% teljes testvér), míg a legalacsonyabb egy korai neolitikus helyszínen, a Cotswoldsban (26%).
Az átlagos arány alapján az embereknél a testvérek 66%-a teljes testvér, ami azt jelenti, hogy kétszer annyi a teljes testvér, mint a féltestvér. Ezzel szemben a hódok 72%-kal végeztek előrébb, a hegyi gorillák 6%-kal, a csimpánzok és delfinek pedig 4%-kal a lista végén.
A 10 legmonogámabb faj (a teljes testvérek aránya százalékban):
Kaliforniai szarvasegér (100%)
Afrikai vadkutya (85%)
Damaraföldi turkáló (79,5%)
Bajuszos tamarin (77,6%)
Etióp farkas (76,5%)
Eurázsiai hód (72,9%)
Ember (66%)
Fehérkezű gibbon (63,5%)
Szurikáta (59,9%)
Szürke farkas (46,2%)
Miért lett monogám az ember?
A csimpánzok és gorillák közeli rokonságunk ellenére eltérő párzási rendszerekkel rendelkeznek (promiszkuitás és poligínia). Ez arra utal, hogy az emberi monogámia egy szokatlan átmenet eredménye, amelynek pontos oka még tisztázatlan, de szorosan kapcsolódhat az apai gondoskodás evolúciójához az állatvilágban.
Robin Dunbar, az Oxfordi Egyetem evolúciós pszichológia professzora szerint az embert gyakran vallási előírások és társadalmi nyomás kényszeríti a monogámiába. „Ha ezek a vallások elveszítik erejüket, a sorozatos monogámia vagy más néven a poligámia gyorsan megjelenik” – tette hozzá.
Dr. Kit Opie, a Bristoli Egyetem evolúciós antropológusa szerint a monogámia az apagyilkosság elleni védekezésként is kialakulhatott. A nőstények vagy összezavarják az apaságot a promiszkuitással, vagy biztosítják azt a monogámián keresztül, hogy egy hím védelmezze az utódokat.
A kutatás részletei a Proceedings of the Royal Society B című tudományos folyóiratban jelentek meg.
