„A családom nőtagjai sokat szenvedtek a férfi családtagoktól” – Tabudöntögető előadás a családon belüli erőszakról
December 12-én mutatja be a Láthatáron Csoport ZUG című mozgásszínházi előadását a Szkéné Színházban. A produkció sokkoló őszinteséggel beszél a családon belüli erőszakról, valós történeteket és a hírhedt tiszazugi méregkeverő asszonyok tragédiáját feldolgozva, rávilágítva a probléma rendszerszintű és máig aktuális jellegére.
Statisztikák, amelyek nem engedik a hallgatást
A családon belüli erőszak globális és hazai szinten is ijesztő méreteket öltő probléma. Az ENSZ adatai szerint minden tizedik percben meghal egy nő családon belüli erőszak következtében, a WHO alapján pedig minden harmadik nő tapasztal élete során fizikai vagy szexuális bántalmazást partnere részéről. Az Európai Unióban évente 749 nő válik gyilkosság áldozatává partner vagy családtag keze által.
Ezek a számok indokolták a Láthatáron Csoport legújabb, ZUG című előadásának megszületését.
Személyes érintettség és a tiszazugi örökség
A darab ötlete Balogh Orsolya színésznő fejéből pattant ki, akit saját családi tapasztalatai ösztönöztek a téma feldolgozására.
„Nálam onnan indul ez a sztori, hogy a családom nőtagjai sokat szenvedtek a férfi családtagoktól. A nagyanyám generációjánál és az anyámnál is láttam ezt” – mesélte a színésznő. Hozzátette, hogy a tiszazugi kendős asszonyok korabeli sajtófotója inspirálta, hogy megvizsgálják, hogyan és miért váltak gyilkosokká.
„Furcsa, sőt rettenetes leírni is, hogy akkoriban a családon belüli erőszak szinte természetes jelenség volt. Gondoljunk csak azokra a mondásokra, mint: „Az asszony verve jó!” vagy „Az asszonynak hallgass a neve!” Elképzelhetetlen belegondolni, hogy ezek a nők […] milyen kőkemény, véres valóságban éltek” – hangsúlyozta Balogh Orsolya.
Feuer Yvette, a 15 éves Láthatáron Csoport vezetője, aki a produkció létrehozásában társra talált Balogh Orsolyában, kiemelte, hogy a cél nem egy pusztán „muzeális darab” volt, hanem egy kortárs szálat is tartalmazó előadás, amely mai bántalmazott nők történeteiből áll össze.
„A társadalmi és jogszabályi környezet ma is tragikus Magyarországon: a rendőrségre sokszor hiába menekülnek be a nők, nem kapnak segítséget” – mutatott rá a probléma jelenlegi súlyosságára Feuer Yvette.
Három forrásból építkező történet
Az előadás rendezésére Widder Kristófot kérték fel, aki jártas a fizikai színházban. A rendező három különböző forrást használt fel a ZUG történetvilágának megteremtéséhez: Móricz Zsigmond Tiszazugi méregkeverők című írását, Korda Bonifác kortárs drámaíró színdarabját, valamint Bazsó Adrienn bántalmazott nőkkel készített interjúit.
„Két, hasonló helyzetben lévő nőt láthatunk, akik látszólag szinte ugyanúgy, mégis egészen másképp küzdenek meg azzal, ami velük történt, másképp próbálják feldolgozni a traumáikat” – magyarázta Widder Kristóf. Hozzátette, hogy a cél a figyelmeztető jelekre való rámutatás volt.
A rendező arra a kérdésre, milyen férfiként egy ennyire női alapanyaggal dolgozni, így reflektált:
„A társadalmi felelősségvállalás sarokkövének kellene lennie, hogy nemtől függetlenül foglalkozunk ezekkel a témákkal és történetekkel – művészemberként pedig különösen, hiszen pályám során rengeteg női történettel dolgoztam már.”
A ZUG című előadás december 12-én debütál a Szkéné színpadán, hogy a művészet erejével hívja fel a figyelmet a családon belüli erőszak sürgető problémájára.
