Több tízezer bronz pénzérme került elő Lotaringiában – rendkívüli római kori kincsleletet tártak fel a régészek
Három amforányi bronzérme egy gall–római település szívében
Kivételes régészeti felfedezést jelentettek be a kelet-franciaországi Lotaringiában: több tízezer ókori bronz pénzérmét találtak egy kis település ásatásai során. A lelet a Meuse megyében fekvő Senon falu közelében került elő, ahol a Megelőző Régészeti Kutatások Nemzeti Intézete (INRAP) végzett feltárást. A kutatás koordinátora, Simon Ritz régész szerint a kincslelet a galliai római korszak egyik pénzreformjához kapcsolódhat.
Amforákba rejtett vagyon: akár 40 ezer érme is előkerülhet
A pénzérméket három egymáshoz közeli házban, elásott amforákban találták meg. Két edényt már kiürítettek, ezek közül az egyikben 25 ezer darab apró bronzérmét számoltak össze. A harmadik amfora továbbra is érintetlen, tartalmát laboratóriumi körülmények között vizsgálják majd. A régészek becslése szerint a három edényben összesen mintegy 40 ezer érme rejlik. Mindegyik amfora nagyjából ötven kilót nyomott, ami jól jelzi a benne tárolt pénz mennyiségét és súlyát.
Az érmék különböző római császárok képmását viselik, és a vizsgálatok alapján 280 és 310 között áshatták el őket. Ez az időszak a Római Birodalom történetének egyik legmozgalmasabb korszaka volt, amikor a pénzreformok sorozata határozta meg a gazdasági életet.
Nem kapkodva rejtették el – folyamatos hozzáférésre számítottak
Simon Ritz szerint a pénzek elrejtése nem hirtelen, válsághelyzetben történt. Az amforákat gondosan ásták az árkokba, és a talaj szintjével egy vonalban helyezték el. Ennek köszönhetően az edényekhez bármikor könnyen hozzá lehetett férni, ha valaki pénzt akart kivenni vagy elhelyezni bennük.
A régész ebből arra következtet, hogy a lelet valószínűleg egy pénzváltási folyamat része volt: a forgalomból kivont régi érméket halmozhatták fel így, éppen akkor, amikor új pénzt vezettek be. A korszakban a gyakori pénzreformok mindennapos jelenségnek számítottak.
Egy gall törzs fontos központjában bukkantak a kincsre
Az INRAP munkatársai azért kezdték meg a feltárást, mert egy magánszemély bővíteni szerette volna házát, így megelőző ásatásra került sor. A régészek a település központjának egyik negyedét tárták fel, amely egykor a Divodurumban – a mai Metzben – központosult gall törzs egyik fő települése volt. A lelet így nemcsak gazdaságtörténeti, hanem településtörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű.
Az ásatásokat a feltárás után visszatemetik, de a telek tulajdonosa különleges terveket sző: a római kori gall épületek tereiben pincét szeretne kialakítani, így a múlt egy része tovább él majd a mindennapokban.
