A föld alatti világ nyomai: bizonyíték került elő a Stonehenge közelében talált neolitikus gödörkör mesterséges eredetére
Rejtélyes neolitikus szerkezet a Stonehenge árnyékában
Egy különleges, tátongó gödrökből álló kör létezését erősítették meg brit kutatók, akik szerint a Durrington térségében talált neolitikus objektumok egy tudatosan megalkotott, hatalmas szerkezet részei. A felfedezés azért különleges, mert bizonyítja: a Stonehenge építőinek kortársai nemcsak az égbolt felé tekintettek, hanem talán egy képzeletbeli föld alatti világot is megjelenítettek a tájban.
Egy óriási kör a Durrington Walls tövében
A Durrington kör mintegy húsz hatalmas gödörből állhatott, amelyek több mint másfél kilométeres ívet alkotnak. A kör középpontjában a neolitikus Durrington Walls és a Woodhenge helyezkedik el. A gödrök némelyike tíz méter széles és öt méter mély lehetett, így a krétás talaj kivájása komoly szervezést és mérnöki tudást igényelt.
A szerkezet létezésére először 2020-ban derült fény, és sokan azóta is a valaha talált legnagyobb brit őskori struktúraként emlegetik.
Vita az eredetéről: természet vagy emberi kéz?
A felfedezés után egyes szakértők kételkedtek abban, hogy a gödrök emberi kéz munkái. Felmerült, hogy természetes eróziós formák is lehetnek, amelyek csupán véletlenül álltak össze kör alakú mintázattá. Más kutatók viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy ekkora struktúra megalkotása korai számlálási módszereket feltételez, hiszen pusztán szemre lehetetlen lett volna ekkora körívet kialakítani.
Új kutatási módszerek döntötték el a kérdést
Az Internet Archaeology folyóiratban megjelent tanulmány, The Perils of Pits részletesen bemutatja a 2020 óta elvégzett vizsgálatokat. A kutatócsoport vezetője, Vincent Gaffney, a Bradfordi Egyetem régészprofesszora szerint a gödrök egy “rendkívüli szerkezet” részét képezik.
A csapat több, korábban így együtt soha nem alkalmazott tudományos módszert használt. Az elektromos ellenállás-tomográfia felmérte a gödrök mélységét, radar és magnetométer segítségével pedig kirajzolódott a formájuk. Ez azonban még nem igazolta teljes bizonyossággal az emberi eredetet.
Ezért üledékmagokat vettek, és különböző elemzési technikákat vetettek be, köztük az optikailag stimulált lumineszcenciát, amely a talaj utolsó napsugárzásnak való kitettségét datálja, valamint a „sedDNA” módszert, amellyel állati és növényi DNS-t nyernek ki a talajból.
A talajminták ismétlődő mintázatai azt mutatják, hogy a gödrök nem keletkezhettek természetes úton. „Ez egyszerűen nem történhet meg véletlenül. Úgy gondoljuk, sikerült bizonyítanunk” – mondta Gaffney.
A föld alatti világba vetett hit nyomai lehetnek
A kutatók szerint a gödröket a késő neolitikumban áshatták. Hogy pontosan miért, arra soha nem lesz egyértelmű válasz, de Gaffney úgy véli, lehet, hogy a szerkezet a túlvilághoz kapcsolódó hitvilág része volt.
„Most, hogy biztosak vagyunk benne: ez szerkezet, azt látjuk, hogy egy hatalmas monumentum rajzolja rá a korszak kozmológiáját a tájra. Ha van hely Britanniában, ahol ez megtörténhet, az Stonehenge” – tette hozzá.
