Legendás látnok és a „Gilliam-átok” mestere: 85 éves Terry Gilliam filmrendező
Szombaton ünnepli 85. születésnapját Terry Gilliam, az egyéni látásmódú amerikai-brit filmrendező, forgatókönyvíró, aki a Monty Python csoport tagjaként vált világhírűvé, és akinek karrierjét a szürreális fantázia, a társadalomkritika és a monumentális, ám gyakran balsorsú projektek határozzák meg.
A Mad magazintól a Monty Pythonig
Terry Gilliam a Minnesota állambeli Minneapolisban született, kamaszkorát Kaliforniában töltötte. Világlátását alapvetően befolyásolta a szatirikus Mad magazin, amelynek középiskolásként rajongója lett. Politikatudományi diploma megszerzése után a lap szerkesztője, majd a Help! című szatirikus lap rajzolója volt. A lap megszűnése után Angliába költözött, ahol 1968-ban brit állampolgárságot kapott (amerikai útlevelétől 2006-ban vált meg).
Állás nélkül maradva régi ismerősét, John Cleese komikust hívta fel, akinek révén bekerült egy televíziós sorozat stábjába, ahol találkozott Eric Idle-lal, Terry Jonesszal és Michael Palinnel. Hozzájuk csatlakozott Graham Chapman, és ők hatan alkották meg a Monty Python csoportot, amelynek első adása, a Monty Python Repülő Cirkusza, 1969. október 5-én került adásba a BBC-n.
A sorozat védjegyévé váltak Gilliam szürreális, a stílus és tartalom határait feszegető animációi, amelyek összekötötték a jeleneteket.
A zsűri nagydíjától a blaszfémiáig
Gilliam rendezőként a csoporton belül is kipróbálta magát: 1975-ben Terry Jonesnak segédkezett a Gyalog galopp forgatásán. Első önálló rendezése, az 1977-es Jabberwocky, már előrevetítette önálló képi világát, a fantázia és a valóság mesteri elegyítését.
A Monty Python 1979-es Brian élete című filmjét sokan minden idők egyik legjobb komédiájának tartják, bár a kényes téma miatt (a főszereplőt összekeverik Jézus Krisztussal) blaszfémiával vádolták őket. A projektet végül George Harrison, a Beatles egykori tagja mentette meg, aki egy filmstúdiót is alapított a kedvükért. A csoport utolsó közös, sötét hangulatú munkája, az 1983-as Az élet értelme a cannes-i filmfesztivál zsűrijének nagydíját nyerte el.
Képzelet trilógia és az „átok”
Gilliam szólókarrierjében megalkotta a „képzelet trilógiáját”: az 1981-es Időbanditák, az 1985-ös Oscar-díjra jelölt Brazil (amelynek forgatókönyvéért jelölték) és az 1988-as Münchausen báró kalandjai a társadalom őrületét mutatták be egy gyermek, egy felnőtt és egy idős ember szemén keresztül.
Későbbi sikeres filmjei közé tartozik az 1991-es Halászkirály legendája Jeff Bridges és Robin Williams főszereplésével, valamint az 1995-ös 12 majom Bruce Willis, Madeleine Stowe és Brad Pitt főszereplésével.
Karrierjét azonban beárnyékolta az úgynevezett „Gilliam-átok”. Az ember, aki megölte Don Quijotét című filmjén közel egy évtizedig dolgozott, de a forgatást viharok, pénzügyi nehézségek és helyszínproblémák akadályozták, így 2002-ben csak a balsorsot megörökítő dokumentumfilm, a La Mancha elveszett lovagja került a mozikba. A Don Quijote-film végül csak 2018-ban készült el.
Jelen és jövő
A 2000-es években készült filmjei közé tartozik a Grimm-fivérek kalandjai (2005) és a Doctor Parnassus és a képzelet birodalma (2009), amelyet Heath Ledger halála után Johnny Depp, Colin Farrell és Jude Law segítségével tudott befejezni.
Gilliam 2023-ban executive producerként támogatta Turai Balázs Amok című animációs filmjét. 2024-ben jelent meg az életművét bemutató A képzelet ereje című dokumentumfilm. 2025 nyarán a rendező bejelentette, hogy szeretné befejezni 1992-ben írt The Defective Detective című projektjét, amelyet utolsó filmjének szán.
