Frida Kahlo-rekord New Yorkban: 54,7 millió dollárért kelt el az „Álom (Az ágy)” című önarckép
Új világrekord született a női művészek alkotásainak piacán: Frida Kahlo 1940-es önarcképe, az El sueño (La cama) (Álom / Az ágy) 54,7 millió dollárért (több mint 19 milliárd forint) kelt el egy New York-i árverésen. Az összeg minden korábbi, női művész által készített mű leütési árát felülmúlja.
Négyperces licitháború a Sotheby’s-nél
A szürrealista művészeteknek szentelt aukción, a Sotheby’s csütörtök esti árverésén mindössze négy percig tartott a licitálás. A festmény, amely Kahlót ágyában alva ábrázolja, baldachinja felett egy mosolygó, dinamitba csavart csontvázzal, a várakozásokat is felülmúlta.
A vételár, amely magában foglalja a kezelési díjakat is, túlszárnyalja a korábbi csúcsot, amelyet Georgia O’Keeffe Jimson Weed/White Flower No. 1 című képe tartott 2014 óta 44,4 millió dollárral.
Bár a Sotheby’s egyelőre nem hozta nyilvánosságra a sikeres vásárló kilétét, a 40 és 60 millió dollár közé becsült festmény eladása a latin-amerikai művészetek terén is új rekordot jelent. A korábbi csúcsot szintén Kahlo tartotta a Diego y Yo (Diego és én) című festményével, amely 2021-ben 34,9 millió dollárért kelt el.
Kulturális aggodalmak és a nyilvánosság kizárása
A festmény azon kevés Kahlo-művek egyike, amely magánkézben maradhatott Mexikón kívül. Mexikóban a művésznő teljes életművét művészeti emlékké nyilvánították, így az ottani gyűjteményekben lévő képeket nem lehet külföldre eladni vagy megsemmisíteni.
A most eladott kép egy meg nem nevezett magángyűjtőtől származik, és jogilag alkalmas volt a nemzetközi értékesítésre. Az aukciót azonban egyes művészettörténészek kulturális okokból bírálták, mások pedig aggodalmukat fejezték ki, hogy a festmény – amelyet utoljára az 1990-es évek végén állítottak ki nyilvánosan – az árverés után ismét eltűnhet a közönség szeme elől. A képet egyébként már most kérték a New York-i, londoni és brüsszeli kiállításokra.
„Soha nem álmot festettem, a valóságomat”
Frida Kahlo vibrálóan és kíméletlenül ábrázolta önmagát és élete eseményeit. Sorsát egy 18 éves korában történt buszbaleset pecsételte meg: ágyhoz kötötten kezdett festeni, gerinc- és medencekárosodása miatt fájdalmas műtétek sorozatán esett át, és haláláig (1954, 47 éves korában) gipszkötést viselt.
Azokon az éveken át, amelyeket ágyhoz kötve töltött, az ágyat a világok közötti hídnak tekintette, miközben a halandóságát kutatta. A Sotheby’s katalógusában a festményt „spektrális meditációnak” nevezte az alvás és a halál közötti határról.
A festmény központi darabja volt egy több mint 100 szürrealista alkotást felvonultató aukciónak, ahol Salvador Dalí, René Magritte és Max Ernst művei is kalapács alá kerültek. Érdekesség, hogy maga Kahlo egyébként ellenállt annak, hogy a szürrealizmus, az álomszerű művészet stílusába sorolják.
„Soha nem álmot festettem” – mondta egyszer. „A saját valóságomat festettem.”
A New York-i művészeti aukciók ezen a héten rendkívül forgalmasak voltak: a Sotheby’s kedden 706 millió dollár értékben adott el modern művészetet, köztük Gustav Klimt egyik festményét 236,4 millió dollárért, amely ezzel a történelem második legdrágább aukción eladott festménye lett. A rivális Christie’s aukciósház 690 millió dollár értékben értékesített 20. századi műalkotásokat.
