Húszmillió éves a csók: a nagymajmoktól örököltük az intim szokást
Új tanulmány szerint a csókolózás szokása nem emberi találmány, hanem a nagymajmok közös ősei között jelent meg először, mintegy húszmillió évvel ezelőtt. Az Oxfordi Egyetem és a Floridai Műszaki Egyetem kutatói evolúciós modellezéssel jutottak arra a következtetésre, hogy ez a viselkedés jóval korábban gyökerezik a főemlősök történelmében, mint eddig gondolták.
Evolúciós rejtély nyomában
A kutatók azt a kérdést járták körül, hogy a csók miért maradt fenn az evolúció során, annak ellenére, hogy a túlélés szempontjából nem jelentett közvetlen hasznot, sőt, akár betegségeket is terjeszthetett. Mivel az emberek, a csimpánzok, a bonobók és az orángutánok egyaránt csókolóznak, a tudósok feltételezték, hogy a szokást egy közös őstől örökölték.
A Evolution and Human Behavior című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók a főemlősök megfigyeléseit vetették össze az evolúciós adatokkal, hogy „visszatekerjék az órát” és meghatározzák a viselkedés kezdetét.
„Két kulcsfontosságú információt felhasználva egy olyan modellezési módszert alkalmaztunk, amely révén különböző evolúciós forgatókönyveket szimulálhattunk” – magyarázta Mathilda Brindle, az Oxfordi Egyetem biológia tanszékének munkatársa. A modell több millió lefuttatása alapján az első „puszi” 21,5–16,9 millió évvel ezelőtt történhetett.
A csók, mint párválasztási eszköz és szociális ragasztó
A tudósok a csókolózást kevéssé romantikus módon, „nem agresszív, szájon keresztüli érintkezésként, amely nem jár táplálékátadással” határozták meg. Ez a definíció lefedi mind a szexuális, mind a plátói, üdvözlési célú csókokat.
Továbbra is vita tárgya, pontosan hogyan és miért alakult ki ez a viselkedés. Brindle szerint a szexuális csókolózás hasznos lehet a potenciális társak minőségének felmérésében. „Emellett a csókolózás egyfajta előjáték is lehet, a szexuális vágy felkorbácsolása és a termékenység esélyének növelése érdekében.”
A plátói csókok célja ezzel szemben a bonyolult társadalmi viszonyok irányítása és az egyedek közötti összetartozás erősítése.
Neandervölgyiek és a mikrobák cseréje
A kutatás arra is kitért, hogy a neandervölgyieknél – akik Eurázsiát népesítették be és a Homo sapiensszel részben egy időben éltek – feltehetően szintén megvolt ez a szokás.
A tanulmány kiemeli, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyiek között a nyálkeveredés révén orális mikrobák cserélődtek, majd szaporodtak el a két faj 450 000–750 000 évvel ezelőtti szétválása után. Ez a mikrobacsere erős bizonyítékkal szolgál arra, hogy a két faj képviselői is csókolóztak egymással.
