Áttörés a long COVID kutatásban: Apró vérrögök és különös hálók magyarázhatják a tartós tüneteket
Rejtett fizikai változásokat azonosítottak a long COVID-ban szenvedő betegek vérében, amelyek segíthetnek megmagyarázni az olyan hosszan tartó rosszullétet és a tüneteket, mint az agyköd és a fáradtság. Orvosi kutatók mikroszkopikus struktúrákat találtak a vérmintákban, amelyek a jövőbeli kezelések reménykeltő célpontjait jelenthetik.
Az, hogy egyesek miért tapasztalnak tüneteket hónapokig vagy évekig a SARS-CoV-2 fertőzés után, még mindig orvosi rejtély, de több mechanizmus is szerepet játszhat a háttérben. A francia Montpellier-i Egyetem genetikusa, Alain Thierry vezette csapat most közelebb került a megoldáshoz.
Biomarkerek és terápiás célpontok
„Ez a tanulmány robusztus összefüggést mutat ki a tromboinflammatorikus aktivitásra utaló biomarkerek és a long COVID között” – írják a kutatók a Journal of Medical Virology folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A biomarkerek (biológiai jelzők) összekapcsolódásának felfedezése nemcsak egy lehetséges új diagnosztikai módszert jelent, hanem új terápiás célpontokat is, amelyek a jövőben jelentősen javíthatják a klinikai kezelést.
Mikrorögök és „neutrofil csapdák”
A dél-afrikai Stellenboschi Egyetem fiziológusa, Resia Pretorius már 2021-ben felvetette a mikrorögök lehetőségét. Ezek apró, kórosan tartós vérrögök, amelyek kisebbek, mint a stroke vagy a trombózis esetén tapasztaltak, de elég nagyok ahhoz, hogy akadályozzák a vér áramlását a hajszálerekben.
Eközben Thierry és kollégái 2022-ben kimutatták, hogy a long COVID-betegeknél megemelkedett a neutrofil extracelluláris csapdák, vagyis a NET-ek szintje. Ezek ragadós DNS-hálók és enzimek, amelyeket a fehérvérsejtek bocsátanak ki a kórokozók elfogására.
Kölcsönható markerek a vérben
Az új kutatás – Pretorius és Thierry együttműködésével – azt sugallja, hogy ez a két különálló marker, a NET-ek és a mikrorögök kölcsönhatásba léphetnek a long COVID-betegek vérében.
A kutatók képalkotó áramlási citometriát és fluoreszcens mikroszkópiát alkalmaztak 50 long COVID-beteget és 38 egészséges önkéntestől származó vérminták vizsgálatára.
Az elemzés feltárta, hogy a long COVID-betegeknél drámaian magasabb volt a mikrorögök száma, mint az egészséges kontrollcsoportban – a mediánhoz képest 19,7-szeres növekedés. Ezek a rögök nagyobbak is voltak, mint az egészséges vérben lévők.
Diagnosztikai áttörés a láthatáron?
A kutatók valami újat is találtak: a NET-ek fizikailag beágyazódtak a mikrorögökbe. Ez a kölcsönhatás ellenállóbbá teheti a mikrorögöket a fibrinolízisnek, a szervezet véralvadékot feloldó folyamatának.
Olyan drámai volt a különbség, hogy amikor a mintákat anonimizálták, egy mesterséges intelligencia ügynök 91 százalékos pontossággal tudta azonosítani a long COVID-betegeket. Ez azt sugallja, hogy a mikrorögök és a NET-ek olyan biomarkerek lehetnek, amelyeket az orvosok a long COVID diagnosztizálására használhatnak a jövőben.
Ez még korai kutatás, további munkára van szükség az ok-okozati összefüggés megállapításához. De ha a kutatók rájönnek, hogyan befolyásolják ezek a vérkomponensek a long COVID-ot, az nagy lépés lehet a betegségben szenvedők megsegítése felé.
