Demeter Szilárd távozása és a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ jövője
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) vezetője másfél év után távozik posztjáról, és a kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki biztosként folytatja munkáját. A kormány szerdai döntése alapján Demeter utódja Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója lesz. Az új vezető feladata a közgyűjteményi intézmények finom decentralizálása, valamint a szakmai autonómia visszaállítása.
Zsigmond Gábor: új irány a Közgyűjteményi Központ élén
Zsigmond Gábor kinevezésével új korszak kezdődik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ életében. Bár Zsigmond korábbi pozícióját is megtartja, a közgyűjteményi központ élére való kinevezése új kihívások elé állítja őt.
Az egyik legfontosabb feladat a központ alá tartozó intézmények – mint a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Természettudományi Múzeum, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár – szakmai autonómiájának visszaállítása lesz.
Bár a központosítás során az intézmények elveszítették önállóságukat, Zsigmond célja, hogy fokozatosan visszaadja nekik a szükséges szakmai szabadságot. Az autonómia visszanyerése nem fog egyik napról a másikra megtörténni, mivel az intézmények korábbi jogi és gazdasági osztályait megszüntették, de Zsigmond Gábor a finom decentralizációra helyezi a hangsúlyt, amelynek célja a hatékony működés fenntartása mellett az intézmények erősebb szakmai önállóságának biztosítása.
A központosítás problémái: megszorítások és konfliktusok
Demeter Szilárd távozása nem volt váratlan, és a háttérben több súlyos konfliktus is húzódott. Az egyik legnagyobb probléma a központosítás következményei voltak, amelyek komoly működési zűrzavart eredményeztek a közgyűjteményi intézményeknél.
A vezetők nem rendelkeztek a szükséges gazdálkodási és munkáltatói jogokkal, és a központi adminisztrációból származó válaszok gyakran késlekedtek. Az intézmények beszerzései leálltak, és az alacsony bérhelyzet miatt tömeges elvándorlás is tapasztalható volt.
A leglátványosabb konfliktus a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ és az Országos Széchényi Könyvtár között alakult ki, amikor Rózsa Dávidot, az OSZK főigazgatóját egy hónapra felfüggesztették. A konfliktus mögött a könyvtárban tapasztalt penészproblémák és csótányfertőzés állt, amelyek miatt Rózsa Dávid többször is panaszkodott, de a központ nem tudott gyorsan reagálni. Az ilyen problémák gyakoriak voltak más intézményeknél is, amelyek szintén a központosított rendszer működésképtelenségétől szenvedtek.
Demeter Szilárd távozása: a kormány döntése
A helyzet tarthatatlanná vált, és a Közgyűjteményi Központ alá tartozó intézmények vezetői már régóta átalakítást és Demeter Szilárd távozását szerették volna elérni. A miniszterelnöki biztosként való kinevezésével végül ez a változás megtörtént, és a kormány egy új irányt szabott a közgyűjteményi intézmények számára. A kormány döntése azt is jelzi, hogy a jövőben a központosítással járó problémák megszüntetése és a helyi szakmai autonómia visszaállítása kerül a fókuszba.
Mi vár a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központra?
Zsigmond Gábor kinevezése egy új lehetőséget jelenthet a közgyűjteményi intézmények számára, hogy újra szabadabban végezhetik el a munkájukat, és visszanyerjék a szakmai önállóságukat. A közgyűjteményi központ átalakítása hosszú távú folyamat lesz, de a cél egy rugalmasabb, hatékonyabb és központosítástól mentesebb működés kialakítása.
A következő hónapok és évek kulcsfontosságúak lesznek annak megítélésében, hogy Zsigmond Gábor és csapata képes lesz-e teljesíteni a feladatot, és valódi változást hozni a magyar kulturális intézmények működésében.
