Napóleon hadseregének visszavonulásának titkai: új felfedezések a betegségekről, amelyek hozzájárultak a vereséghez
Amikor Napóleon 1812 októberében elrendelte serege visszavonulását Oroszországból, az azóta is legendás katasztrófához vezetett. Az éhezés, a hideg, a kimerültség és a különböző betegségek következtében mintegy 300 000 katona vesztette életét. Most egy új kutatás friss betekintést nyújt a sereg szenvedéseibe, és két eddig nem ismert betegséget azonosít, amelyek hozzájárultak a veszteségekhez: a paratífuszt és a visszatérő lázat.
Az 1812-es visszavonulás és az elrejtett betegségek
A kutatók a katonák DNS-ét elemezték, akik a visszavonulás során életüket vesztették és egy tömegsírban, Litvániában kerültek eltemetésre. Az előző kutatások typhust és lövészárok lázat találtak a katonák DNS-ében, de az újabb elemzések a technológia fejlődésével új, fontos felfedezéseket hoztak.
Nicolás Rascovan, a kutatás vezetője és az Institut Pasteur mikrobiális paleogenomikai egységének vezetője szerint a kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a paratífuszt és a visszatérő lázat okozó baktériumok jelenléte is kimutatható volt a katonák DNS-ében. Ez új fényt derít a sereg szenvedésére, amelyet a hideg és az éhezés mellett ezek a fertőzések súlyosbíthattak.
A kutatás módszere és eredményei
A kutatók az új módszert, a „shotgun sequencinget” alkalmazták, amely lehetővé tette számukra, hogy több mint 180 baktériumtípus DNS-ét azonosítsák a katonák fogairól vett mintákban. Az eredmények alapján egy katona a Borrelia recurrentis baktériummal volt fertőzött, amely a visszatérő lázért felelős, míg négy másik katona a Salmonella enterica egyik típusával, amely paratífuszt okoz, szintén fertőzött volt. Az egyikük valószínűleg szintén visszatérő lázban szenvedett.
A kutatók szerint ezek az eredmények összhangban állnak a történelmi beszámolókkal, amelyek a seregben előforduló tünetekre – például lázra és hasmenésre – utalnak.
A hadsereg veresége: többről van szó, mint csak a hidegről
Bár a kutatás fontos eredményeket hozott, Rascovan kiemelte, hogy bár a hideg és az éhség kulcsszerepet játszottak a veszteségekben, az új felfedezések segítenek pontosítani a sereg megsemmisülését okozó tényezők megértését. A kutatók szerint a kombinált hatások, mint a fáradtság, a hideg és a különböző fertőzések, hozzájárulhattak a katonaság súlyos veszteségeihez.
Dr. Michael Rowe, a King’s College London történész szakértője üdvözölte a kutatás eredményeit, de figyelmeztetett arra, hogy nem szabad csak a kemikáliák és a kemikáliák hatásait a vereség kizárólagos okaként értelmezni. Szerinte a kutatás nem árt, ha megkérdőjelezi Napóleon híres magyarázatát, miszerint a hadsereg vereségét csak az oroszok kemikáliai és a háború fizikai környezete okozta.
Új megértés és a történelmi kutatás jövője
A kutatás nemcsak a múlt titkait tárja fel, hanem a modern tudományos technikák alkalmazásával hozzájárulhat a jövőbeli történelmi kutatásokhoz is. A felfedezések nemcsak a betegségek hatását mutatják meg, hanem azt is, hogyan lehet jobban megérteni a történelmi katasztrófák hátterét a korszerű tudományos módszerek segítségével.
